2020. február 23.
Első bookingos keresésre úgy tűnt, hogy Alishanban megszállni megfizethetetlenül drága, úgyhogy majdnem ki is vettem az útitervből. A teaültetvények viszont nagyon érdekeltek és a nemzeti parkról is azt olvastam, hogy nagyon szép és különleges, szóval nem adtam föl, nekirugaszkodtam újra a szállás keresésnek. Most már térkép alapján kerestem és megnéztem a buszmenetrendet is, hogy melyik az a hely, ahonnan Alishan Nemzeti Park még könnyen elérhető. Mindent összevetve Shizhao tűnt a legjobb opciónak, ahol teaültetvényeket is meg lehet nézni, illetve a nemzeti parkba és még egy másik elvileg szép településre, Fenqihuba is van buszjárat. Habár a szállás még így is drágább volt, mint Tajpejben vagy Kaohsiungban, de utólag azt mondom, hogy nem szabad kihagyni ezt a környéket a tajvani útitervből, tényleg megéri odamenni. Én az
Alishan Tea Homestay-ben foglaltam, amit csak ajánlani tudok, mivel ez a legolcsóbb szállás a környéken. Habár egy kicsit messze van a buszállomástól, de ez nem jelent gondot, mivel a tulaj bármikor elvisz autóval a megállóba.
Busz egyébként Chiayi-ból megy Shizhao/Fenqihu/Alishan felé, ahova Kaohsiungból közvetlen vonattal lehet eljutni.
A buszozás valahogy mindig jól kifáraszt, olyan fáradtan szálltam le a buszról, mintha egész nap túráztam volna, pedig idáig csak üléssel telt a nap.
A tulaj kijött elénk a buszmegállóba, hogy elvigye a táskáinkat a szállásra, illetve elvitt minket arra a helyre, ahonnan a legtöbb túraösvény indul. Először megnéztük a virágzó gyümölcsfákat, aztán pedig végigmentünk a mist trail nevezetű ösvényen. Mesebeli ez a táj... Nem számítottam rá, hogy látni fogok virágzó fákat ezen az úton, azt hittem, hogy nekem a tavasz idén kimarad, pedig ez a kedvenc évszakom. Valahogy Tajvant eddig melegebb országnak képzeltem, de szerencsére egy kis fa virágzás pár napra, hétre 2020-ra is megadatott :)
.jpg)
