Booking.com

2021. október 4.

A következő nagy utazás: 1 hónap Peru

1,5 éve nem voltam Magyarország határain kívül... 2013 óta soha nem fordult elő, hogy ennyi ideig ne utaztam volna sehova. Viszont ha minden jól alalul, akkor nemsokára megtöröm ezt a kimaradást és egy új kontinensre teszem be a lábam. 

Hogy hova és mennyi időre megyek? Peruba, 1 hónapra. 

Miért éppen Peru?

Az előző utam során nagy hiányérzetem volt, hogy nem jött össze Japán és Dél-Korea, viszont 2020 márciusa óta ezekbe az országokba nem lehet belépni karantén nélkül. Úgy vagyok vele, hogy Európában már nagyon sok helyet láttam, így legszívesebben Európán kívül utaznék. Tavaly ősszel volt egy olyan ötletem, hogy elmegyek Mexikóba, mert abban az időben Mexikóba és Brazíliába lehetett csak utazni korlátozás nélkül. Végül ezt az ötletet elvetettem, mert egyedül nem mertem bevállalni. Következő ötletem tavaly télen Costa Rica volt, mivel 2020 végétől oda is be lehet korlátozás nélkül lépni. Végül ezt is elvetettem, mert rájöttem, hogy Costa Rica annyira nem vonz, mivel nem nagyon vannak kulturális látnivalók, csak főleg természeti. Biztos tök érdekes lehet a dzsungel és az állatok, de jártam már dzsungelben Ázsiában. Ha elrepülök olyan messze, akkor nemcsak természeti, de kulturális látványosságokat is szeretnék megnézni és olyan helyeket felfedezni, melyekhez hasonlókat még nem láttam előtte. 

Aztán később elkezdett Dél-Amerika is motoszkálni a fejemben és elémkerült ez a poszt, ahol Bede Márton ezt írja: 

"A "mennyibe került?" után a legtöbbször arra a kérdésre kellett válaszolnom, hogy "és én hova menjek Amerikában?". Erre vissza szoktam kérdezni, hogy az érdeklődő járt-e már Ázsiában, és ha nemmel válaszol, akkor felhívom a figyelmét arra, amit egyszer már itt is megírtam részletesen: aki még nem járt sehol Európán kívül, az kezdje Ázsiával. Kivéve, ha valamiért tényleg Amerika érdekli jobban, spanyolul akar beszélni, maja romokat akar látni, vagy valami hasonlóan speciális, Ázsiában nem megvalósítható igénye van.

A mindenképpen Amerikába vágyó kérdezőknek mind azt válaszoltam, hogy kezdjék Peruval. Kanadán (és néhány karib szigeten) kívül a kontinens minden országában jártam, és egészen biztos vagyok abban, hogy itt Peru a legérdekesebb, legváltozatosabb, legszórakoztatóbb ország, ahol bármilyen érdeklődésű utazó talál magának valamit. A természet parádés, ráadásul nagyon színes, a tengerparti sivatagtól az Andok csúcsain és fennsíkjain át Amazónia dzsungeléig. Az egész kontinensen itt van a legtöbb konkrét látnivaló, preinka romoktól spanyol gyarmati városokon át az indián piacokig. Peru egy része jellegzetesen latin, a másik viszont az egészen egzotikus kecsua magashegyi indián. Latin-amerikai mércével az ország egész olcsó úticél, ráadásul messze, de nagyon messze itt lehet a legjobbakat enni. Aki még nem járt Peruban, annak tényleg minden Peru mellett szól."

Ha Bede ezt írja, aki bejárta szinte az egész kontinenst, akkor nem kérdőjelezem meg, hiszek neki. Így esett végül a választásom Perura. 

Milyen korlátozások vannak most Peruban?

Belépéshez negatív pcr teszt kell (max. 72 órával az utazás előtt). Az országban a tömegközlekedési eszközökön maszkot és arcpajzsot kell viselni, a zárt tereken két maszkot, az utcán pedig egyet. Engem már a maszk nem érdekel, csak mehessek már végre :) A pcr teszt jobban izgat, nagyon nagyon remélem, hogy nem most fogom elkapni a covid-ot. Pár hete bevezették, hogy az oltottaknak nem kell pcr, de aztán gyorsan ki is vezették ezt az intézkedést sajnos. 

Mikor indulok és mennyi időre?

Október 16-án 1 hónapra. 

Mi az útvonalterv?

Lima - Paracas / Ica - Arequipa - Titicaca-tó - Cuzco - Iquitos


Hogyan tudok 1 hónapra elutazni munka mellett?

Szerencsére a mostani munkahelyemen a főnököm elég rugalmas és meg tudtam vele beszélni, hogy az egész éves szabadságomat egyben vehessem ki (na jó nem a teljes, 3 nap maradt még karácsonyra). Ez viszont azt is jelenti, hogy idén még nem voltam egy napot sem szabadságon. 

Milyen félelmeim vannak az utazás előtt?

  • PCR teszt ne legyen pozitív! Nagyon remélem, hogy nem lesz pozitív a teszt. Én Pfizer oltást kaptam, a másodikat június elején. Ezen kívül próbálom már a találkozásokat lecsökkenteni addig és a tömegközlekedésen, zárt tereken maszkot viselni. 
  • Közbiztonság. Peru egy fokkal jobbnak tűnik közbiztonság szempontjából, mint Mexikó, de azért van bennem egy kis félelem. Amit tudok tenni, hogy több helyre teszem a bankkártyáimat, viszek ruha alá tehető kis övtáskát és úgy általánosságban óvatos leszek. 
  • Éjszakai buszozás. Nazca - Arequipa között éjszakai buszozni fogok. Remélem nem lesz sem baleset, se lopás ez idő alatt. Sajnos ezen az útvonalon nincs más opció, csak éjszakai busz. 
  • Malária. Ázsiában egyedül Indonéziában tartottam a szúnyogok által okozott betegségektől a dengue láztól és a maláriától. Többi helyen nem is nagyon fújtam magam szúnyog spray-vel. Nemrég jártam az utazós orvosnál, ahol megkaptam a sárgaláz elleni oltást, mivel az Amazonas környékén ez a betegség is jelen van. Az orvos viszont mondta, hogy malária gyógyszert is kell majd szednem. Először azt válaszoltam, hogy nem szeretném, mivel azt olvastam, hogy nagyon rossz mellékhatásai vannak a malária gyógyszereknek. Az orvos viszont meggyőzött arról, hogy ez főleg a Lariam gyógyszerre igaz, amit már betiltottak, a Malarone biztonságos, illetve, hogy Dél-Amerikában sokkal nagyobb a malária veszély, mint Ázsiában. Azért még mindig tartok egy kicsit a mellékhatásoktól, de a maláriától jobban, úgyhogy megvettem a gyógyszert és be is fogom szedni. Ha nagyon durva mellékhatásai lennének, akkor abbahagyom, de remélem nem lesz.
  • Magashegyi betegség. Az 1 hónap alatt a legtöbb időt 2500 méter tengerszint felett fogom tölteni. Idő kell a szervezetnek, hogy hozzászokjon a kevesebb oxigénhez. Remélem, hogy ez nem fog problémát jelenteni és hamar hozzászokik a szervezetem a magassághoz, viszont ha nagyon rosszul lennék erre is kaptam gyógyszert, illetve akkor lejjebb kell menni. 
Ha sikerül elutaznom (pcr teszt ne legyél pozitív légyszi!!!!!), akkor az utazás alatt blogot nem fogok írni, mert gépet nem viszek magammal, viszont képeket, rövid helyzet jelentést Facebookra igyekszek posztolni. 

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kövess a Facebookon is!
 
Szállást keresel? Én szinte mindig a booking-ot használom szállásfoglalásra, ahol rengeteg féle szállás közül válogathatsz.
 
Booking.com

2021. október 3.

A 2. nagy utazás összegzése; ennyibe fájt

Mint ahogy az első utazás alatt is követtem minden kiadásomat, ez most sem maradhatott el. Íme a 2. hosszabb utazásom összegzése. 

Gondolom most is az érdekel a legtöbb embert, hogy mennyibe kerül egy ilyen utazás, de megint megválaszolom a következő kérdéseket is; Milyen előnye és hátránya van egy ilyen útnak? Melyek voltak a legjobb pillanatok? Milyen nehézségek merültek föl az út előtt és alatt? Mennék-e újból egy hasonló, több hónapos utazásra? Ajánlom-e másoknak is, hogy hónapokon keresztül utazzanak?


Mennyibe került?

Térjünk egyből a lényegre; 70 nap alatt az akkori árfolyamon Ft-ra átszámítva 612.479 Ft-ot költöttem. Ez napi 8750 Ft; 2020 eleji árfolyamon 27 euró, 29 dollár. Ez a költőpénz, amiben a szállástól kezdve az étkezésen és a közlekedésen át a programokig és belépőkig minden benne van. 

Ezen felül a repjegyek összesen 399.865 Ft-ba kerültek. Repjegyeket is beleszámítva összesen 1.012.344 Ft volt az út, ami naponta 14.464 Ft. 

Összehasonlításképp első utazásomat repjegyek nélkül napi 4.840, repjegyekkel együtt napi 6.800 Ft-ból hoztam ki. Az nagyon low cost volt :) 


Az első repjegyem egy multi city repjegy volt; Budapest - Hong Kong; vissza pedig Szöul - Budapest. Itt a British Airways törölte a London Budapest járatot, így visszakaptam a teljes Szöul - Budapest szakasz árát. A táblázatban ezt már levontam. 

A Phnom Penh - KL azért piros, mert ezt nem utaztam le és nem sikerült a repjegy árát se visszakapnom, mivel a járat felszállt. 

Ezen kívül volt még két lefoglalt repjegyem, melyeket töröltek és sikerült visszakapnom a kifizetett összeget. Az egyik egy Bangkok - Szingapúr jegy a Scoot légitársaságnál. Velük nem volt semmi probléma, azonnal utaltak. A másik egy Kuala Lumpur - Tokió az Air Asia-nál. Na, ez már egy fokkal nehezebb volt. A járat itt is törlésre került, viszont az Air Asia X kiadott egy közleményt, hogy fizetésképtelenek, ezért nem tudnak visszatéríteni. 2020 őszén tudtam meg, hogy ilyen helyzetekben érdemes a banknál is próbálkozni a chargeback eljárással arra hivatkozva, hogy az eladó nem teljesítette a kötelezettségét, az adásvétel nem valósult meg. Végül ez az eljárás is sikeresen lezárult és az Erste visszaszerezte az összeget az Air Asia bankjától. 

Szóval covid miatti anyagi károm igazából csak a 27.535 Ft. Ha nem lett volna covid, akkor a 168.000 Ft-os repjegyet se kellett volna kifizetnem haza, de akkor pedig magára az utazásra költök többet. 

Ezen felül a biztosításom 286 GBP volt, akkori árfolyamon kb. 110.000 Ft; mostanin kb. 120.000 Ft. 

Ez az út alatt csak akkor foglaltam hostelben szállást, ha nagyon drága lett volna a külön szoba, de kevesebbszer voltam hostelben, mint egyágyas szobában. Az étkezést most is olcsó kifőzdékben oldottam meg és ezúttal is tömegközlekedést használtam mindenhol. Azért most is odafigyeltem a kiadásokra, de annyira nem szorítottam meg a nadrágszíjat, mint múltkor. 

Csinálhatnék még további statisztikákat, hogy mennyit költöttem / ország, vagy kajára, szállásra, de most nem szánnék erre több időt. Majd lehet egyszer később rászánom magam. Ha valakit nagyon érdekel írjon és elküldöm az excelt akár erről akár az előző utazásról. 

Merre jártam?

  • Hong Kongban és Makaón
  • Fülöp-szigeteken (Sagada, Banaue, Batad, Bantayan, Malapascua, Cebu)
  • Tajvan (Tajpej, Hualien, Taroko NP, Chishang, Kaohsiung, Shizhao, Alishan NP, Sun Moon Lake, Tajcshung)
  • Thaiföld, Bangkok
  • Kambodzsa (Siem Reap, Battambang, Phnom Penh)

Milyen előnye van egy ilyen útnak?

Ezt ebben a posztban leírtam; nem tudok többet hozzátenni, most is így gondolom. Összességében anyagi megfontolásból éri meg szerintem a legjobban; mert olcsóbb egyszer kifizetni egy ázsiai (vagy bármilyen távoli) repjegyet, mint minden évben vagy akár évente 2-szer elutazni. Az összesítésből is jól látszik, hogy szinte ugyanannyit költöttem fél év utazás alatt repjegyekre, mint 2,5 hónap alatt. Egy hosszabb utazásnak sokkal kisebb az egy napra vetített költsége, mint egy rövidebbnek. 

Persze még megemlíthetjük, hogy kilépés a mókuskerékből, a világ megismerése, új ingerek, élmények szerzése, de ez alap. 

Mi a hátránya a hosszabb utazásnak?

Az előző posztomban az emberi kapcsolatok hiányát írtam, ezt most is így gondolom, de erre tudatosan lehet készülni szerintem. Az első ilyen utam előtt azt hittem, hogy majd mennyi jó fej emberrel fogok találkozni és mindenki mennyire menő, jó arc lesz, aki épp felfedezi a világot. Mint ahogy az életben mindenhol; az emberek sokszínűek és ez az utazás során sincs másképp. Rengeteg jó fej emberrel lehet találkozni utazás alatt, de nagyon sok kevésbé jó fej emberrel is összehoz a sors, akikkel igazából nem lesz semmi közös téma. Érdemes minél kevesebb elvárással indulni, így csak jól lehet kijönni a végén. Ha egyedül vágsz bele az útba, akkor tudatosítsd magadban, hogy egyedül leszel, egyedül fogsz átélni egy csomó élményt és a szerencse kérdése, hogy kivel fogsz találkozni az utazás alatt. 

Melyek voltak a legjobb pillanatok?

Hong Kong, Makaó, Tajvan és Angkor Wat voltak a kedvenceim az út során. Ezek voltak azok a helyek, ahol azt éreztem, hogy olyan élményben részesülök, amiben előtte még soha. 

Hong Kong és Tajvan olyan diverzitást mutatott, hogy minden nap más arcát ismerhettem meg. A modern és a régi keveredése a természettel; a kiszámíthatóság és biztonság, ami leginkább jellemzi ezeket a helyeket. 

Angkor Wat szintén egy csodás, semmihez sem hasonlítható élmény volt. 

Fülöp-szigetek nem lett a kedvenc országom, az északi, hegyvidéki része tetszett, mert az talán rendezettebbnek tűnt, de a Cebu környéki régió nem fogott meg annyira. Arra is rájöttem, hogy egyedül a tengerparton számomra marha unalmas, nem is élvezem sokáig. Kambodzsába se mennék szerintem vissza. Hong Kongra és Tajvanra viszont gondolkozás nélkül indulnék. 

Milyen nehézségek merültek föl az út előtt és alatt?

Hong Kongban a tüntetések miatt lehetet izgulni, majd később a Fülöp-szigeteken kitört egy vulkán, de szerencsére ez csak a manilai járatokat befolyásolta én pedig északabbra, Clark reptérre foglaltam jegyet. Fülöp-szigeteken amőba baktérium miatt 1 hetet voltam kórházban, majd covid miatt törölték a tajpeji járatomat két nappal az indulás előtt, így foglalhattam új jegyet szöuli átszállással. Utána pedig a covid felrúgta a terveimet és idő előtt haza kellett jönnöm. A legnagyobb nehézség így a tervezés lehetőségének a hiánya volt. Én nem vagyok valami spontán ember, szeretem ha kiszámíthatóak a dolgok legalább nagy vonalakban, de ezáltal tudtam ebben is egy kicsit fejlődni és kicsit rugalmasabb lenni. 

Mennék-e újból egy hasonló több hónapos utazásra?

Persze, viszont nem fél évre. Szerintem 2-3 hónap az ideális (legalábbis számomra), ezután elkezd az ember fizikailag és mentálisan is fáradni és ez elvesz az élményből. Továbbá 2-3 hónapot még esélyes, hogy ki lehet alkudni fizetés nélküli szabadságként egy munkahelyen, mivel az még kevesebb, mint amennyi idő alatt pótolni lehet az üresedést plusz betanítani az új munkavállalót. Fél évet viszont egy munkáltató se fog várni. Viszont azt hozzátenném, hogy ez a 30-on felüli véleményem és nagyon örülök neki, hogy 20-on évesen megtapasztaltam, hogy milyen 6-7 hónapon keresztül utazni a nagyvilágban. 

Ajánlom-e másoknak is, hogy hosszabb ideig utazzanak?

Persze! Ha van rá késztetés és affinitás, akkor hajrá! Ne hagyd, hogy mások befolyásoljanak és eltántorítsanak! 

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kövess a Facebookon is!
 
Szállást keresel? Én szinte mindig a booking-ot használom szállásfoglalásra, ahol rengeteg féle szállás közül válogathatsz.
Booking.com

68-70. nap: Phnom Penhben vége lett az utazásnak és lezárult a világ

2020. március 15. 

Tegnap Battambangban a szálláson lefoglaltam a transzfert Phnom Penhbe. A neten blogposztokban, fórumokban olvastam, hogy a kisbuszokat érdemes hanyagolni és inkább megbízható buszos társaságokkal közlekedni; mint példul a Giant Ibis. Már értem miért... Halálfélelmem volt az egész út alatt. A sofőr úgy vezetett, mint egy őrült. Össze vissza előzgetett, vagy éppen előzni próbált és ha nem jött össze gyorsan visszasorolt. Ha a szálláson foglalsz transzfert mindenképp járj utána, hogy kisbusz jön vagy rendes nagy busz, illetve ha nagy busz, pontosan melyik társaság. Ha nyugodtan akar az ember utazni, akkor csak azokra érdemes jegyet foglalni, akikről a Tripadvisoron jó véleményeket írnak. 

A buszon főleg helyiek utaztak, rajtam kívül 1 vagy talán 2 turista foglalt jegyet. Egy idősebb francia nőre emlékszem, aki arról panaszkodott, mint sokan mások is előtte a battambangi szálláson, hogy több hónapja nem voltak már Európában, de csak azért, mert francia útlevelük van nem engedik be őket Vietnamba. (Meg sok egyéb más országba sem). Ez a nő igazából azért is említésre méltó, mivel szerintem kb. olyan 50-55 év körül lehetett az életkora, azt hiszem gyereke is van (nyilván idősebb, aki már tud magáról gondoskodni) és így egyedül utazgat a világban hónapokon át. Ja és franciához méltóan nagyon stílusosan, tele ékszerekkel, csinosan. Durva, hogy a franciák milyen jól tartják magukat, ez a nő is tök sovány, modell alkat volt ennyi idősen. Na, meg itthon az is kicsit elképzelhetetlen, hogy ebben a korban az ember egyedül járhat kelhet a nagyvilágban. 

Phnom Penh egyáltalán nem fogott meg, koszos, káoszos nagyváros, ahol nem sok a látnivaló. Persze Bangkok is káosz, de Bangkok tele van látnivalóval. Délután sétáltam kb. 1 km-t a szálláshoz onnan, ahol letett a busz, majd kicsit a folyó parton, de úgy éreztem ennyi elég is volt ebből a városból, mennék is tovább. Este a szálláson lefoglaltam egy transzfert vagy Kampotba vagy Kep-be, már nem emlékszem 1,5 év távlatából. 



2021. október 2.

66-67. nap: Battambang

2020. március 13-14. 

13-án elbuszoztam Siem Reapből Battambangba. Ekkor már egyre zavaróbb lett a covid helyzet, már nemhogy naponta, de óránként változott, hogy milyen állampolgár hova léphet be, melyik országokban nem szabadott járni az elmúlt x napban. Ekkor még próbáltam kicsit ignorálni a helyzetet és reménykedtem benne, hogy nem fogja annyira érinteni a covid járvány az utazásom. 

Úton Battambang felé - rengeteg az építkezés az országban. Sok helyen földút van, itt is épp aszfaltoznak


64. nap: Angkor Wat 1. nap

2020. március 11. 

Az első ázsiai utam során kihagytam Kambodzsát és az Angkor Watot. Már akkor is gondoltam, hogy ez kb. olyan, mintha elmennék Olaszországba, de kihagynám Rómát. Az indok nem a kíváncsiság hiánya volt, hanem a magas belépőjegy ár. Akkor nagyon minimális pénzből gazdálkodtam, így sajnos nem fért bele a keretbe a kambodzsai kitérő, hiszen nemcsak a belépőjegyet, de az országba belépéshez a vízumot is ki kell fizetni. A második ázsiai utam alatt viszont az előzőnél kicsit nagyobb költségvetésből gazdálkodhattam, így egyértelmű volt, hogy most nem fog Angkor Wat kimaradni az útitervből. 

A covidnak "hála" még a belépőn is tudtam spórolni, mivel az 1 napos árán 2 napot adtak, illetve a hírhedt nagy turista forgatag is elkerült. Alig lézengtek az emberek. 

És hogy mi a véleményem az Angkor Watról? Az, hogy eszméletlen, szavakkal nehezen leírható, élmény, ahogy a háttérben hallani a dzsungel "hangját", ahogy a kabócák és a madarak énekelnek és közben közel 1000 éves romok között sétálgathat az ember. A romok nem is olyan jó kifejezés, inkább romváros, egy hatalmas területen fekvő templomegyüttes. Láttam már nagy horderejű történelmi emlékeket; Róma, Athén, Yogyakarta, Sukhotai, de Angkor Wat mindegyiket űbereli. Egyszerűen annyira misztikus hely, hogy az élmény semmihez sem hasonlítható. Ide tényleg el kell jönni! 


A belépőjegy vásárlásnál sokat gondolkoztam, hogy hány napra vegyem. Covid időszakon kívül 1 vagy 3 napos belépőjegyet lehet venni. Utólag azt gondolom, hogy szerencsém volt ezzel a 2 napos opcióval, mivel 1 napra azt mondanám, hogy kevés, de nekem 2 nap pont ideálisnak tűnt. Persze ha csak a 3 napos opció van, akkor biztos, hogy azt venném és kihasználnám a lehetőséget a 3. nap is és visszamennék nézelődni. 

A belépőjegyet a városon kívül, a komplexum felé lehet megvásárolni, de erről minden szálláson tudnak adni egy térképet. A jegyet a komplexumon belül egyes templomoknál is kérik, úgyhogy vigyázni kell rá. 

Angkor Wat Siem Reaptől messze van, a gyaloglás se oda menet, se a temlom komplexumon belül nem opció. Én első nap biciklivel keltem útnak, és a közeli templomokat fedeztem föl, a második nap pedig tuk-tukkal mentem, amikor pedig a távoliabbakhoz is eljutottam. A biciklivel is hatalmas távot tettem meg, eszméletlen tényleg, hogy milyen nagy területen fekszik Angkor Wat. Angkor Wat egyébként Ázsia legnagyobb vallási épületkomplexuma, melyet 50.000 munkás és 5.000 szobrász 30 éven keresztül épített. További érdekességek a Wikipedián

Aki nem csak körbejárná az egyes templomokat a komplexumon belül, hanem bővebb ismeretekre vágyik, annak van lehetősége helyi idegenvezető szolgáltatásait igénybe venni. A templomokba idegenvezető nélkül is be lehet lépni, csak a belépőjegyet kell felmutatni. Ha azt mondják belépésnél helyi idegenvezetők, hogy nélkülük nem fognak beengedni, akkor ezt nyugodtan ignorálhatjuk, ez nem igaz. Habár biztos nagyon érdekes információkat tudhatunk meg az idegenvezetőktől és fokozhatjuk az élményeket, én inkább úgy döntöttem, hogy nem veszem igénybe ezt a szolgáltatást.

Jól elfáradtam nap végére, de ez a nap életem egyik legjobb, legemlékezetesebb utazós élménye lett. 



2021. június 5.

63. nap: Utazás busszal Bangkokból Siem Reapbe

2020. március 10. 

Sokat gondolkoztam rajta, hogy mivel menjek Bangkokból Kambodzsába. Az opciók a busz és a repülő voltak; a célpont pedig vagy Siem Reap vagy Phnom Penh. Végül a busz és Siem Reap mellett döntöttem. 

Ennek oka az volt, hogy 
  • nem akartam előre eltervezni, hogy pontosan melyik nap indulok Bangkokból 
  • a busz valamennyivel olcsóbb, illetve egy nappal az utazás előtt foglalva jóval olcsóbb
  • az lett volna az útvonaltervem, hogy Siem Reap - Phnom Penh - Ko Rong, illetve az ország déli része, majd onnan át Thaiföldre Trat tartományba, ami határos Kambodzsával - ezt ugye a covid felülírta, de erről majd később. 

Ok busszal, de melyikkel?

Ha már eldöntöttük, hogy busszal megyünk, akkor a következő kérdés, hogy melyik társasággal? Na, ez volt a másik kérdés, aminek sokat olvasgattam utána, mivel a kambodzsai földi határátkelőkről nem a legjobb story-kat hallani. 

Több cikket, véleményt is átolvasva arra a következtetésre jutottam, hogy nem a legolcsóbb buszjegyet fogom megvásárolni, hanem a legjobbra értékelt társasággal fogok utazni. Azt a pár dollárt nem fogom sajnálni, a lehető legsimább határátkelős tapasztalatban szeretnék részesülni. 

Mindent összevetve a legszimpatikusabbnak a Giant Ibis társaság tűnt. 

Giant Ibis tapasztalat

A jegyet online is meg lehet vásárolni, a busz pedig Bangkok Makkasan állomástól indul, ami könnyen megközelíthető tömegközlekedéssel. 

A busz kényelmes, biztonságos, a sofőr nem száguldozik, nagyjából tartani tudták a menetrendet is, volt klíma, adtak vizet, reggelit és ebédet is, illetve a kambodzsai vízumot is elintézték.

Buszjegy ára: 32 USD

Vízum Kambodzsába

Ha beszélgetünk Kambodzsába érkező utazókkal, szinte mindenki más történetet fog mesélni hogyan jutott kambodzsai vízumhoz és mennyit fizetett érte. 

A hivatalos visa on arrival díj 30 USD, illetve akár online is lehet igényelni e-visát, ami pedig 36 USD vagy valamelyik kambodzsai nagykövetségen - de ezzel végképp nem volt kedvem szarakodni. Én végül a Giant Ibis által szervezve kértem a vízumot, ami 40 USD-be került. 

Azért választottam a Giant Ibis által intézett vízumot, mert a legtöbb határátkelős átverést a vízum díjjal kapcsolatban lehet hallani. Az a plusz 5 vagy 10 USD megért nekem annyit, hogy ne kelljen már a kambodzsai határőrökkel veszekednem, hogy mennyi is az annyi. Így, hogy a Giant Ibis intézte nekem konkrétan egy szót nem kellett váltanom egyik határőrrel sem. 

A trükk a Giant Ibisnél, hogy ők nem visa on arrivalt intéznek az utasoknak, hanem még Thaiföldön a kambodzsai határ előtt van valamilyen konzulátus és ők kiállítanak egy rendes vízumot az útlevélbe, így a legzökkenőmentesebb a határátlépés. Az utasoknak egyébként be se kellett menni erre a konzulátusra, a buszon összegyűjtötték az útleveleket, a pénzt meg egy útlevél igénylő doksit majd pár perc után visszakaptuk az útlevelet benne a vízummal :)

Egy kisebb átverés szerűség azért itt is akadt; a jegyen azt írják, hogy a vízum díja 35 + 5 USD, viszont amikor beszedték az összeget a buszon először thai bahtban akarták volna kérni a vízum díjat, ami átszámolva magasabb lett volna, mint 40 USD. Mondtam nekik, hogy az van a jegyen, hogy 40 USD és nincs is nálam már thai baht, úgyhogy USD-ben szeretnék fizetni. Végül nem volt ebből probléma, szó nélkül elfogadták a dollárt. 

Korrupt egy rendszer és ország, de ez van, ezzel jár a kambodzsai utazás. 

Kambodzsába átlépve teljesen más hangulat fogadott, mint Thaiföldön. Kicsit szavanna hangulata van az országnak (a száraz évszakban); az út mentén vörös homok mindenhol. Érdekes élmény volt. Siem Reap pedig pozitív csalódás, mivel egy szép, rendezett városba érkeztem. 

Aznap már nem volt időm semmi különösre; elmentem a hotelbe (Smiley's Guesthouse), ahol potom pénzért foglaltam szállást; napi 7 dollárért külön szoba saját fürdővel. 




Ha tetszett a bejegyzés, akkor kövess a Facebookon is! 

Szállást keresel? Én szinte mindig a booking-ot használom szállásfoglalásra, ahol rengeteg féle szállás közül válogathatsz. 
Booking.com

2020. május 26.

62. nap: Legjobb pénzváltó Bangkokban és a csatornán hajókázás

2020. március 9. 

Mivel következő nap indultam Kambodzsába, ahol a rielen kívül az amerikai dollárt is használják, illetve a vízumot is elvileg dollárban kell kifizetni, ezért gondoltam váltok be egy kis bahtot dollárra, hogy legyen nálam valamennyi készpénz. 

Előtte utánajártam, hogy hol érdemes váltani, hol váltanak a legjobb árfolyamon és az alábbi pénzváltó tűnt a legjobbnak:


Szinte pont ugyanazon az árfolyamon váltanak, amit a Google is kiír. Elvileg van eltérés az egyes Superrich pénzváltók között, blogok azt ajánlották, hogy a központi címre érdemes menni. Nekem ez nem jelentett gondot, mivel gyalog is könnyen el tudtam menni a szállásomról, illetve utána egyébként is a csatornán hajókázást terveztem, ami szintén nagyon közel van innen. 


2020. május 25.

61. nap: Bangkok közvetlen közelében hatalmas zöldterületen lehet bicózni

2020. március 8. 

Mára azt terveztem, hogy megnézem a Sri Nakhon Khuean Khan Parkot, ami Bangkoktól délre található a fofyó egyik szigetén. Erre igazából fél nap is elég volt, úgyhogy a hátralévő időben pedig visszamentem a városba és végállomástól végállomásig kipróbáltam a Csaophraja folyón hajózgatást.


2020. május 20.

60. nap: Bangkok nem fogy ki a látnivalókból

2020. március 7. 

Mivel jártam már Bangkokban (régebbi beszámolók itt, itt, itt és itt), ezért most próbáltam kevésbé látogatott helyeket keresni; főleg épületeket, múzeummá alakított lakóházakat, illetve parkokat néztem ki magamnak, de felkerestem a Vat Arunt is, mivel ott múltkor nem jártam, meg persze utaztam minden létező tömegközlekedési eszközzel, ami szintén egy élmény a thai fővárosban.


2020. május 19.

59. nap: Utazás Bangkokba

2020. március 6. 

Tajvanról a következő állomásom Bangkok volt, ahol ekkor még nem tudtam hány napot fogok eltölteni, mielőtt továbbmegyek Kambodzsába. Izgultam is egy kicsit a reptéren, hogy vajon most fognak-e kérni Thaiföldről kifele szóló repjegyet, mert az nem volt. Persze kérték itt is, de nem csináltak belőle akkor nagy ügyet, amikor mondtam, hogy nincs repjegyem, mert busszal tervezem elhagyni az országot. Annyit kérdeztek, hogy melyik nap hagyom el Thaiföldet, amire majdnem azt válaszoltam, hogy nem tudom, de hirtelen mondtam egy dátumot. 

A reptéren azért jöttek-mentek az emberek, az én járatomon viszont csak félig, sőt talán még kevesebben, 1/3-ig voltak. Mellettem egy srác ült, aki konkrétan mindent lefújt fertőtlenítővel, amit csak tudott, a szék támlájától kezdve a karfákig.