Booking.com

2019. január 1.

2018. december 22.

16. nap: Ao Nang, Dél-Thaiföld

   ,
2016. december 9.

Az ország déli részén belül azért esett Krabira és környékére a választásom, mivel úgy hallottam, hogy ott nem annyira zsúfoltak a tengerpartok, mint például Phuketen, viszont a táj a képek alapján eszméletlen szépnek tűnt. A másik ok pedig az időjárás volt. Ilyenkor december körül a keleti part, Ko Samui és környéke elég esős, így érdemesebb ekkor a nyugati parton maradni.

Ma megbizonyosodtam róla, hogy nemcsak a képek alapján szép, hanem a valóságban is, és a parton tényleg alig lézengenek az emberek. Szállást Ao Nang beach-en foglaltam, de aki spórolni szeretne, annak Krabi városból is minden könnyen elérhető, csak egy kicsit többet kell majd közlekedni a tengerpartra. Egy dolog nem tetszik, hogy kifőzdék és helyi élet alig van, azért látszik, hogy minden a turizmusra lett kiépítve.


Krabiban nem buddhista vallásúak az emberek, hanem erre fele Dél-Thaiföldön főleg muszlimok élnek, így északról érkezve úgy éreztem, mintha nemcsak régiót, de országot is váltottam volna. Hihetetlen mennyire sokszínű ez a Thaiföld és milyen sok látnivaló és programlehetőség van az országban. Érdemes minél több részét felfedezni!

2018. november 17.

15. nap: Ne tervezz sokat!

   ,
2016. december 8.

A fél éves utazásomra a repülőjegyeket nem egyszerre, hanem szépen sorjában foglalgattam, amikor épp találtam egy jó árat, akciót. Először megvolt a Budapest - Bangkok útvonal, majd thai belföldi járatokra foglaltam, utána Malajziába, aztán Kuala Lumpurból Hanoiba, Saigonból KL-ba, KL-ból Sydney-be, Sydneyből Tasmaniába, onnan pedig Melbourne-be. Én beleestem abba a hibába, hogy túl sokat terveztem előre. Amikor 2016. november végén elindultam erre az útra, már a 2017. májusi Melbourne - Denpasar repjegyem is le volt foglalva. Sokan azt mondják, hogy egy hosszú utat nem érdemes túltervezni, hiszen otthonról nem igazán mérhető föl, hogy hol mennyire jól (vagy éppen kevésbé jól) fogjuk érezni magunkat. Ha otthon eltervezünk mindent, akkor kevésbé leszünk rugalmasak és ha felülírjuk az eredeti terveket, döntéseket, akkor még pénzt is veszítünk, hiszen új jegyekre lesz szükség. 

Thaiföldön belül két repülőjegyet foglaltam, egyet Bangkokból Chiang Maiba és egy másikat Bangkokból Krabira. Az elsőt fel is használtam, mivel repülővel érkeztem Észak-Thaiföldre. Ekkor már két hete jártam az országot, de tengerpartot még nem láttam. Habár nagyon jól éreztem magam Bangkokban és északon, rengeteg templomot és történelmi romot meglátogattam és szuper dzsungeltúrán vettem részt, de most már inkább a tengerpartra vágytam. Sukhothai után még megállhattam volna Ayutthayában is vagy maradhattam volna még 3 napot Bangkokban, viszont végül úgy döntöttem, hogy egyenesen délre veszem az irányt és nem használom föl a második repjegyet. Amikor megérkeztem Sukhothaiból a bangkoki buszvégállomásra, megnéztem, hogy indul-e buszjárat Krabiba mostanában. Indult. Több cégnél is lehetett foglalni, a foglalás és az eljutás nagyon egyszerű volt. 

Ilyen volt az ülés a buszon

Thaiföldön belül könnyen lehet utazni, jó a tömegközlekedés, úgyhogy én azt ajánlom, hogy akinek van ideje és nem csak 1-2 hétre érkezik az országba, az legyen rugalmas és ne tervezzen nagyon előre. Nem szükséges otthon megtervezni az utazást, eljutást, előre lefoglalni a belföldi repjegyeket, hiszen helyben is mindent egyszerűen el lehet intézni és busszal/vonattal/hajóval is el lehet mindenhova jutni, de akár pár nappal előre foglalva is lehetséges jó áron repülőjegyet venni. Ja, és az éjszakai busz nem is olyan vészes, mint ahogy azt gondoltam.

Előző nap: Sukhothai
Következő nap: 

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kövess a Facebookon is!

Szállást keresel? Én szinte mindig a booking-ot használom szállásfoglalásra, ahol rengeteg féle szállás közül válogathatsz.


14. nap: Sukhothai

   ,
2016. december 7. 

A hostelben megismerkedtem egy német sráccal, aki pedig előző nap lebandázott egy holland fiúval, így végül hárman indultunk el felfedezni Sukhothai történelmi parkját. A bejárat közelében fillérekért lehet biciklit bérelni, amivel egyszerűbb és szórakoztatóbb is a közlekedés a romok között. 


2018. október 14.

13. nap: Buszozás Thaiföldön; Sukhothai

   ,
2016. december 6.

Bangkokból Chiang Maiba repülővel érkeztem, viszont a visszafele úton ki szerettem volna próbálni a busz- vagy vonatközlekedést is. Az utazás előtt azt olvastam, hogy Thaiföldön az országúti baleseti statisztika az egyik legrosszabb a világon, hiszen rengeteg halálos kimenetelű baleset történik nap mint nap. A vasút egy fokkal jobb választásnak tűnhet, mivel a kötött pálya talán biztonságosabb, viszont vonat kisiklásokról is lehet olvasni a neten. Végül a busz mellett döntöttem, mert az olcsóbb, mint a vonat. Azt is olvastam, hogy inkább napközben buszozzunk, mivel a buszbalesetek sokszor este történnek, úgyhogy már ezért is be akartam iktatni egy megállót Chiang Mai és Bangkok között. A választásom pedig Sukhotaira, Siam, avagy a mostani Thaiföld első fővárosára esett.

Chiang Mai központjától elég messze van a buszvégállomás. Mivel a központban elég magas transzfer árat ajánlottak a tuk-tukosok, ezért először úgy gondoltam, hogy majd kigyalogolok. Talán fél úton lehettem, amikor megállt egy kisbusz mellettem, a sofőr pedig egy korrekt árat adott, amit el is fogadtam, így végül megspóroltam pár km gyaloglást és még egy kis pénzt is.  

A buszjegyet az állomáson lehet megvenni. Minden cégnek külön ablaka van. Érdemes körbejárni és megnézni az összeset, hogy melyik vállalatnak indul hamarabb járata és hol milyenek az árak. A jegyet előre is lehet foglalni, de ahhoz elég messze van a buszvég a várostól, hogy csak ezért eljöjjön az ember, így inkább az utazás napján érdemes jegyet váltani. Reggel pedig ajánlott korán érkezni, nehogy elfogyjanak a jegyek. 

Visszatekintve a buszozásra nekem egyáltalán nem tűnt olyan veszélyesnek. Egyáltalán nem száguldozott a busz és az úton se volt semmi probléma. Turista nem volt ezen a járaton, csak helyiek utaztak. Mellém egy egyetemista lány ült le. Mondta, hogy a turizmusban akar majd elhelyezkedni, idegenvezető szeretne lenni. Miután elmondtam, hogy én több hónapot fogok utazni a régióban és Ausztráliában a reakciója az volt, hogy akkor én biztos jó gazdag vagyok. Itt nem nagyon ismerik a hátizsákos, alacsony költségvetésű utazás fogalmát, de azért az Iphone ott van a kezükben. Ázsiában pedig nem vet jó fényt magára az, aki nem dolgozik. 

Ezzel a busszal utaztam Chiang Maiból Sukhothaiba

Sukhothai is egy jó döntésnek viszonyult, ezt a helyet még nem fedezte fel a tömegturizmus és az újvárosban megtapasztalható, hogy milyen is egy igazi thai város hangulata. Szállást az újvárosban foglaltam, mert az olcsóbb, mint az óváros, viszont busszal könnyen és olcsón át lehet jutni a romokhoz, a történelmi parkba. 

2018. október 7.

12. nap: Doi Inthanon Nemzeti Park

   ,
2016. december 5. 

Chiang Mai főbb nevezetességeit akár egy nap alatt is meg lehet nézni, úgyhogy 1-2 nap után érdemes a hegyekbe és a természetbe is ellátogatni. 

Sokan robogót bérelnek és azzal fedezik fel a környéket, viszont azt érdemes tudni, hogy a Chaing Mai környéki hegyi országutak nem a kezdő motorosoknak valóak, hiszen elég kanyargósak, így kellő odafigyelést igényelnek vezetés közben. Továbbá Thaiföldön az országúti baleseti statisztika az egyik legrosszabb a világon és a balesetek legnagyobb része a motorosokkal történik. Én még soha életemben nem vezettem robogót és úgy gondoltam, hogy nem is ez a környék lesz, ahol először ki szeretném próbálni, így inkább helyi utazási irodák által szervezett túrákra fizettem be.

Thaiföld legmagasabb pontjához, a 2500 méter magas Doi Inthanon Nemzeti Parkba a Travel Hub irodán keresztül jutottam el. 

A túra leírása ezen a linken érhető el.


2018. szeptember 29.

11. nap: Túrázás a dzsungelben Chiang Mai közelében - 3. rész

   ,
2016. december 4. 

Túránk utolsó napján csatlakozott hozzánk két brit és egy belga srác. Ilyenkor lezajlik a kötelező párbeszéd, hogy ki honnan jött, hova utazik ezután, meddig utazik, stb. Ezek után elhangzott egy olyan kérdés is, amire viszont nem igazán számítottam. Az egyik brit srác megkérdezte, hogy Magyarországon is franciául beszélnek. Először kicsit lesokkolódtam, hogy ezt tényleg komolyan kérdezi és ha ilyen alap dologgal nincs tisztában, akkor mit keres Thaiföldön, majd miután túltettem magam a történteken csak annyit válaszoltam, hogy nem, Magyarországon magyarul beszélnek. Úgy látszik azt a következtetést vonta le abból, hogy két francia lánnyal bandáztam, hogy akkor biztos közös nyelvet beszélünk. Valószínűleg mindhármunk akcentussal beszél és lehet, hogy nem jött le neki, hogy angolul beszélgetünk, de azért ez mégis csak elég durva. Még ha egy ázsiai kérdezte volna ezt, azt mondom oké, honnan kéne tudnia, de, hogy Európában valaki nincs tisztában azzal, hogy Magyarországon milyen nyelven beszélnek az azért szégyen szerintem. 

Ma is csak egy könnyű túránk volt, az elején megálltunk egy vízesésnél fürödni, majd utána szinte csak sík terepen haladtunk tovább. A túra befejezése egy bambusz rafting volt, ahol bambuszból készült tutajokon csordogáltunk le egy patakon. 


10. nap: Túrázás a dzsungelben Chiang Mai közelében - 2.rész

   ,
2016. december 3. 

A dzsungel túra 2. napján már csak 4-en maradtunk, mivel az amerikai-német páros csak 2 napos túrára fizetett be, ezért ők egy másik útvonalon és másik túravezetővel folytatták tovább a kirándulást. 

Kilátás az előző szállásunkról

2018. szeptember 26.

Szilvi 3 hónapig szüneteltette a vállalkozását, hogy Kanadában tanulhasson angolul

   
Szilvi a vállalkozását és az ügyfélkörét hagyta itt egy kis időre, hogy Kanadában tölthessen el pár hónapot és angolul tanulhasson. Motivációját és tapasztalatait a lenti interjúban osztotta meg velünk. 

Hova és mennyi időre akartál elutazni? 

3 hónapra terveztem az utazást. Ausztrália volt az elsődleges célpont de aztán Kanada, Toronto lett belőle. Hogy végül mi döntött Toronto mellett: unokatestvéreim ott élnek (bár nem náluk laktam az elején), ár-érték arány jobb volt, a vízum ügyintézés egyszerű és gyors volt, rövidebb volt az utazási idő és Kanadában a nyár jött ;)


Hogyan jött az ötlet, hogy bezárod a vállalkozásod egy darabig a külföldi nyelvtanfolyam miatt?

Régóta dédelgetett álom volt ez. Mondhatni kicsit ki voltam égve, magánéleti problémáim is voltak, elfáradtam és a testem is jelzett hogy pihenőre van szükségem.

Mivel foglalkoztál?

Teniszoktató voltam és vagyok is.

Mikor indult a vállalkozásod?

Kb. 14 éve kezdtem ezzel foglalkozni, előtte reklámügynökségnél dolgoztam, mint account.


Végül meddig voltál távol?

3 hónapig

Hogyan mondtad el az ügyfeleidnek az ötletet? Hogyan reagáltak?

Nagyon jófej tanítványaim vannak. Egyszerűen elmondtam nekik a dolgot, őszintén. Úgy érzem abszolut támogattak. Mondhatom azt kicsit irigykedtek, hogy ennyi idősen egyszercsak így meg merem ezt lépni. Sok emberben benne van ez a vágy csak különböző okok miatt nem teszik, ahogy nekem is mindig volt miért nem megtenni. Kifogásokat nagyon könnyű találni. De nálam jött egy pont amikor azt mondtam most vagy soha.

Nem féltél, hogy az ügyfeleid átpártolnak máshoz és mindent elölről kell majd kezdened?

Hazudnék ha azt mondanám hogy nem féltem. De bízok magamban, a tudásomban és nem ez volt/lesz az első alkalom hogy újra kell kezdenem az életemet. 


Volt bármilyen feladat, amit hátra kellett hagynod valakire? 

Persze. Sajnos a havonta érkező sárga csekkeket nem érdekli hogy nem vagyok itthon, illetve utalások amit szintén havonta kell rendezni. Ezeket ugye online tudtam intézni, illetve édesanyám az otthon hagyott pénzböl tudta ezeket fizetni.

Utazás után mi történt az ügyfeleiddel? Visszatértek hozzád vagy volt, akit elvesztettél?

Összesen 2 tanítvány pártolt át másik edzőhöz, illetve van egy, aki azóta hozzám is és az újhoz is jár. Tulajdonképpen gondoskodtam a tanitványaimról mielőtt elmentem, mert megkérdeztem őket, hogy kinek mi a terve, míg nem vagyok itthon. Volt olyan, akit összehoztam másik tanítvánnyal, illetve volt egy lány és egy fiú edző akit ajánlottam nekik. Volt, aki addig nem játszott vagy csak ritkán, illetve szerzett magának ütőpárt. Sajnos 2 tanítványom lesérült, úgyhogy rájuk most én várok, hogy felépüljenek.


Adott valamilyen pluszt a munkádhoz is az utazás?

Nem mondhatnám. A munkámhoz nem, de a személyiségemhez azt gondolom igen. Ugyan nyelvet mentem ki tanulni, de ez a 3 hónap nem volt elegendő számomra, hogy úgy megtanuljak, hogy esetleg oktassak is angolul. Többet vártam tőle, de tény hogy nem tettem meg mindent az ügy érdekében és ezért csak magamat vonhatom felelősségre. 

Hogy érzed, jól döntöttél, hogy bevállaltad ezt a szünetet és az utazást?

Igen is meg nem is. Igen, mert egy óriási tapasztalatot kaptam, világot láttam, felszabadultam míg ott voltam, távol helyezkedtem a problémáimtól. Nem, mert a problémák elől nem lehet elmenekülni azok sajnos megvárnak és újra támadnak. Bár ezt tudtam annak előtte is, sőt mindig is vallottam, hogy a menekülés nem opció csak időhúzás, de ezt választottam. Összességében, ennek fényében se bántam meg a döntést, viszont az is tény, hogy pár dolgot másképp csinálnék.


Meg mernéd lépni ezt a döntést még egyszer?

Abszolút! 

Mit tanácsolnál azoknak, akik szintén vállalkoznak és hasonló utazási terveik vannak?

Bízzanak önmagukban, adjanak bele mindent és ha úgy érzik vágjanak bele. Mikor visszajönnek már semmi se lesz ugyanolyan, egy nagy élménnyel jobb lesz! 


Ha eljárnál Szilvihez teniszezni, akkor keresd föl az oldalát!


***

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kövess a Facebookon is!

2018. szeptember 24.

9. nap: Túrázás a dzsungelben Chiang Mai közelében - 1. rész

   ,
2016. december 2. 

Az előző napokban befizettem egy Chiang Mai környéki dzsungeltúrára, ahol helyi túravezető segítségével a hegyi törzsek életébe kaphatunk betekintést. Nemcsak a törzsek miatt volt érdekes ez a program számomra, hanem a trópusi éghajlaton való túrázás miatt is, hiszen így megfigyelhettem a természetet. A túra kis csoportos, kb. 5-10 ember vesz rajta részt és a helyi utazási irodákban lehet befizetni. 

Reggel mindenkit felvesznek a szállása előtt. Jó kis csapat jött össze, két francia friss diplomás agrármérnök lány, egy 19 éves német fiú, illetve egy 29 éves amerikai katona és annak 24 éves német fitnesz modell és a Hiltonnál sales menedzserként dolgozó felesége. A német lánynak be nem állt a szája, sokat nevettem a hülyeségein. Megtudtuk róla, hogy eléggé hiperaktív életet él, naponta 5-6 órákat alszik csak. Amikor fitnesz szezon van, akkor hajnali 4-kor kel föl edzeni és mellette még teljes munkaidős állása is van Seattle-ben. Azt tervezi, hogy jövőre elindul az egyik leghíresebb fitnesz versenyen, az Arnoldon. Állítása szerint egy dolog nyugtatja le, a Washington államban legálisan beszerezhető fű. Még egy olyan engedéllyel is rendelkezik, amivel legálisan kereskedhet fűvel.