Amikor tavasz elején megtudtam, hogy július 20 és augusztus 4 között 2 hétre leáll a gyár, azóta azon járt a fejem, hogy kéne csinálni valami repülős körutazást. Május közepén megtettem az első lépést és lefoglaltam egy repülőjegyet Budapestről Bariba, Olaszországba. Azután folyamatosan nézegettem, hogy onnan merre lehet tovább menni. Nagyon gondolkoztam Máltán és Dél-Spanyolországon, de oda drágábbak voltak a jegyek. A Wizz Discount kártyám és a repülőjegy ára is szempont volt, úgyhogy többnyire a Wizzair útvonalakat figyeltem. Érdekelt még a Baltikum is, ami ugye olcsóbb is, úgyhogy elkezdtem északra koncentrálni és végül június közepén össze állt a kép:
1. július 21: Budapest - Bari
2. július 23: Bari - Varsó
3. július 27: Poznan - Bergen
4. július 29: Bergen - Riga
5. augusztus 3: Vilnius - Kijev
6. augusztus 4: Kijev - Budapest
2. július 23: Bari - Varsó
3. július 27: Poznan - Bergen
4. július 29: Bergen - Riga
5. augusztus 3: Vilnius - Kijev
6. augusztus 4: Kijev - Budapest
1 kivételével mindenhol Wizzairnél foglaltam. Lefoglaltam még 3 buszjegyet is, Varsóból Lodz-ba és Lodz-ból Poznan-ba továbbá Rigából Vilniusba.
Az útvonal már megvolt, nem volt más hátra, mint szállást keresni és nagyjából felkészülni, hogy mit szeretnék megnézni. Munka után a délutánjaimat a Couchsurfingen töltöttem és írtam a requesteket. Újból megállapítottam, hogy Olaszországban milyen nehéz hostot találni, de Norvégiában se sokkal jobb a helyzet. Még a skandináv népeknél meg is lehetne magyarázni, hogy ők zárkózottabbak, de arra nem tudok rájönni, hogy Olaszországban miért ilyen nehéz, hiszen ők elvileg nyitottak. Bár a kulturális tulajdonságokon kívül még biztos, hogy rengeteg oka van annak, hogy ki miért regisztrál a Couchsurfingre.
Azt viszont megállapítottam, hogy a volt szocialista országokból rengetegen vannak regisztrálva a Couchsurfingre és nagyon segítőkészek is. Lengyelországban, Lettországban, Litvániában és Ukrajnában nagyon könnyű couchsurfingelni. Akik azt írják az adatlapjukon, hogy tudnak fogadni, ők - ha nincs egyéb programjuk - tényleg tudnak fogadni és pár napon belül vissza is írnak a levélre.
Végül Olaszországban Bari mellett egy kis városban Terlizziben találtam egy litván lányt, akihez első éjszakára tudtam menni, a másodikra pedig foglaltam hostelt. Bergenben se találtam senkit, így ott is foglalni kellett. Ekkortájt derült ki, hogy ki lesz a következő félévben az Erasmus mentoráltam Győrben; 2 olasz fiút osztott be hozzám Eszti, az ESN Győr vezetője. Fel is vettem a kapcsolatot velük és kiderült, hogy az egyik pont Terlizziben lakik és nagyon aranyos volt, felajánlotta, hogy kijön elém a reptérre és elvisz a környéken kirándulni.
1. nap
Délelőtt megérkeztem Bari repülőterére, ahol találkoztam Giuseppe-vel és a barátnőjével. Onnan Alberobello felé mentünk tovább. Az út mentén rengeteg olajfát lehet látni. Ez a régió, Puglia nagy olivaolaj és olajbogyó termelő vidék és egyébként Olaszország egyik legszegényebb régiója. A növényzet eléggé sárgás színű volt. Kérdeztem is Giuseppe-t, hogy milyen gyakran esik itt az eső. Azt mondta, hogy nyáron szinte soha. Télen szokott néha. Alberobello és környéke a trullókról híres. A trullók kőből, száraz építéssel készült kis házak. Direkt úgy lettek építve, hogy könnyen, bármikor lebonthatóak legyenek abban az esetben, ha jön a királyi adószedő. Lebontva egy elhagyatott kőhalomnak látszanak, így az ott élők elkerülték az adófizetést.
.jpg)
