Booking.com
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Románia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Románia. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. december 20.

Barangolás a Szászföldön 2. rész, Drakula kastély

A beszámoló első és második része itt és itt olvasható.

6. nap

Előző nap találkoztam egy izraeli párral a hostelban, akik egy rövid beszélgetés után meginvitáltak a következő napi kirándulásukra, én pedig örömmel csatlakoztam. 

Első állomásunk a barcarozsnyói vár volt, ahonnan gyönyörű kilátás tárult elénk a hófödte hegycsúcsokra illetve magára Barcarozsnyó településére.

Reggel a felhők sajnos egy kicsit takarták a hegyeket, de délutánra szépen kitisztult az ég

A várat egyik oldalról erdő, a másik oldalról pedig Barcarozsnyó határolja

Második állomásunk pedig a törcsvári vár volt, melyet Drakula várként is emlegetnek. Habár a kastély tényleg lehetne valamelyik vámpíros film forgatási helyszíne is, viszont igazából nem sok köze van Drakulához. A legenda onnan ered, hogy Vlad Tepes használta ezt a várat, akit véreskezű uralkodóként tartottak számon. 

A "Drakula" vár kívülről...

...és belülről

A vár megtekintése után elmentünk ebédelni egy helyi étterembe, majd utána visszaautóztunk Brassóba. Az izraeli pár visszament a hostelba pihenni, mivel este a zsidó újévi szertartásra készültek a zsinagógába, én pedig fölsétáltam a brassói fellegvárba. 

A fellegvárhoz vezető úton észrevettem egy játszóteret, ahol a gyerekeknek való játékok mellett a felnőtteknek is kihelyeztek ötletes játékokat, például sakktáblát székekkel. Az egyik asztalnál pedig épp nyugdíjas kártya party folyt.

A románok egyébként a rómaiak leszármazottainak tartják magukat. A román nyelv a latin nyelvcsaládba tartozik és meglehetősen hasonlít az olasz nyelvhez. Aki legalább alap szinten beszéli az olaszt, az valószínűleg megért egy-két román szót is. Például jegy olaszul biglietto, románul bilet, állomás olaszul stazione, románul statie, hétfő olaszul lunedí, románul luni. Illetve a nyelven kívül még egy hasonlóságot észrevettem az olaszok és a románok között, hogy ők is előszeretettel töltik az idejüket társaságban az utcán vagy kávézókban.

Játszótér felnőtteknek és gyerekeknek, felül pedig a brassói fellegvár

Este a hostelban találkoztam egy francia és egy német fiúval is. A francia srác szabadúszó grafikus és fényképész. Egy korábbi indiai utazásáról megjelentetett egy könyvet, melyből épp volt nála egy példány. Többnyire embereket ábrázol és minden kép alatt egy élettörténet olvasható. Habár igényes munkát adott ki a kezéből és rengeteget dolgozott a könyvvel, mégse tudja eladni őket. Volt olyan időszak, amikor viszonylag jól fogyott, de valószínűleg nem ebből fog meggazdagodni, sőt azt állította, hogy még megélni sem tud belőle. A könyv megtalálható a neten is itt.

Ezen kívül még egy másik projektje is fut a srácnak, egy honlap, ahova különböző éttermeket, szállásokat fog összegyűjteni az utazásai során, melyektől a marketingért cserébe kedvezményt vagy ingyen étkezést, szállást kér, ezzel csökkentve az utazási költségeit. 

7. nap

Reggel elhagytam Brassót és tovább utaztam Fogarasra, ahol azt hittem szép panoráma fog elém tárulni a Fogarasi havasokra, de sajnos ez nem így történt. Habár útközben a buszról csodálhattam a hófödte hegyeket, de a város nem tűnt valami bizalomgerjesztőnek, úgyhogy inkább csak a fő téren sétáltam körbe a tavat és a várat. Buszmegálló egyébként nincsen, helyiektől tudtam meg, hogy a tó mellett a nagy fűzfánál áll meg a nagyszebeni busz. Idővel gyülekeztek is az emberek és tényleg jött a busz.

Aznap délután megérkeztem Nagyszebenbe, ahol első dolgom a szállás keresés volt. Először az Old Town hostelbe mentem be, ott viszont nem fogadtak el bankkártyát. Mivel nem volt készpénzem és kicsit sokallottam is az árat, ezért inkább egy másikban, a Welt hostelben szálltam meg kb. 11 euróért.

Nagyszeben óvárosában sincs hiány a színekből

Este a hostelban találkoztam egy kolozsvári román lánnyal. Miután bemutatkoztam, mondta, hogy nekünk Magyarországon élő fiatalabb generációnak már nem is olyan magyaros a nevünk, míg Erdélyben a magyar, vele egykorú ismerőseit úgy hívják, hogy Ibolya, Ilona, Mária, stb. 

8. nap

Reggel indultam vissza Nagyszebenből Marosvásárhelyre, ahol aznap megnéztem a Kultúr-palotát, majd délután eljöttek értem ismerőseink és visszamentünk Székesre, következő nap pedig kivittek a reptérre.

Marosvásárhely - Kultúrpalota, jobb alsó képen pedig Romolusz és Rémuszt szoptató farkas szobra, mely a román római gyökereket szimbolizálja

Összességében tömegközlekedéssel is sok helyre (többnyire városokba) el lehet jutni Erdélyben illetve Romániában, de aki teheti annak azt javasolnám, hogy inkább autóval induljon neki az útnak, hiszen úgy a természeti értékeket, tavakat, hegyeket is könnyedén meg lehet tekinteni. 

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kövess a Facebookon is! 

2014. december 17.

Barangolás a Szászföldön 1. rész, Segesvár és Brassó

Az út előzményei itt olvashatóak.

4. nap

Reggel a csoport haza indult, engem pedig ismerőseink bevittek Marosvásárhelyre a buszvégállomásra. A szászföldi kirándulásom első célpontja Segesvár volt.

A Szászföldet egykoron németek lakták, míg az 1900-as évek második felében Ceaușescu el nem adta őket Németországnak. Habár a magyar lakosság aránya manapság alacsony, de mégis találhatunk magyar vonatkozású emlékeket is. Napjainkban a régió elsősorban a nyugati turisták legkedveltebb célpontja Romániában.

Szállást nem foglaltam előre, hanem az utazásom előtt feljegyeztem az olcsó segesvári, brassói és nagyszebeni hostelek címeit. Ha valaki szintén tömegközlekedés igénybevételével fedezné fel a környéket, akkor a buszmenetrendet szerintem fölösleges előre keresgélni, mivel nem biztos, hogy az interneten található menetrend összhangban van a valóssal. A legegyszerűbb a helyszínen megérdeklődni. A nagyobb városok között viszonylag gyakran közlekednek buszok.

Segesváron a szállás keresés elég könnyen ment, hamar megtaláltam a felírt címek közül az egyiket. Egy étterem mellé kialakított hostelben (Burg Hostel) szálltam meg. Nem tudom, hogy pontosan hol, de valószínűleg ebben a hostelben csípett meg valamilyen rovar, talán ágyipoloska. A távozásom utáni nap vettem észre, hogy tele van a karom piros csípésekkel. Ezen kívül más problémám nem volt a szállással. Egy éjszaka átszámítva kb. 10 euróba került. Mivel rajtam kívül alig voltak vendégek, ezért egy külön szobában lakhattam.

Segesvár várfallal körbevett óvárosa, a macskaköves utcái és színes házai nagyon elragadóak. Az óváros szép állapotban van, nagyon hangulatos a szűk kis utcákban sétálgatni. Egyébként a történelmi városrész nem olyan nagy, úgyhogy akár fél nap is elegendő a megtekintésére. 

Segesvár hangulatos utcácskái

Színekben nincs hiány

A segesvári diákoknak ezt a lépcsőt kellett megmászniuk minden nap az iskolába menet, innen jött a diáklépcső elnevezés

Segesvárról a legtöbb magyarnak először Petőfi juthat az eszébe, hiszen a költő a segesvári csata után vesztette életét. A külföldi turistákat pedig inkább Drakula, azaz Vlad Tepes, a havasalföldi fejedelem emlékezteti a városra, aki Segesvár szülötte volt. Ezt a drakula mániát persze a szuvenírboltosok ki is használják, lépten nyomon belebotolhatunk valamilyen drakulás vagy vámpíros ajándéktárgyba.

Petőfi szobra Segesváron

Miután visszamentem a szállásra, akkor vettem észre, hogy a pincér srác, akivel idáig angolul beszéltem, valószínűleg magyar, mivel nagyon magyaros név szerepel a kötényére helyezett névjegytábláján. Végül kiderült, hogy tényleg magyar és azt tanácsolta, hogy Segesváron először inkább a magyar nyelvvel próbálkozzak, hiszen viszonylag sok magyar él a városban. Azért ez egyfelől jó és másrészről fura érzés is, hogy ilyen messze járok a magyar határtól és magyarul tudok kommunikálni...

5. nap

Következő nap tovább indultam Brassóba, ami kb. 2-2,5 órás buszútra van Segesvártól. A 20. században Brassóban több magyar élt, mint román, manapság viszont megfordult ez az arány és a lakosság csak kb. 8-10 %-a magyar nemzetiségű.

Akkor tűnt föl, hogy Segesvárnál ez már sokkal nagyobb város, amikor már 1 órája gyalogoltam a vasútállomástól, de még mindig nem értem el a belvárost. Szállást a sétálóutcán találtam (Centrum House Hostel), mellyel teljes mértékben meg voltam elégedve. Egy éjszaka ára 8-10 euró között mozgott. Végül két éjszakát maradtam. 

A recepciós lány nagyon segítőkész volt, segített megtervezni a programom és ajánlott egy olcsó önkiszolgáló étkezdét (Brasovia) is, mely a főtértől nem messze található. Az étel finom és tényleg kedvező áron kínálták.

A főtéren épp magyar napok zajlottak, erdélyi magyarok árultak magyar ételeket, sütiket, fából készült termékeket, mézet és egyéb háztáji termékeket. Föl is tankoltam egy finom, ropogós kürtöskaláccsal, mely nem volt olyan drága, mint például otthon valamilyen hagyományőrző vagy falusi rendezvényen. Kb. 600 Ft-ba került, otthon pedig előfordul, hogy 1300-1500 Ft-ot is elkérnek érte.

Brassó történelmi városrészét szintén városfal veszi körbe, viszont sokkal nagyobb területen, mint Segesváron. Én először a felvonóval kezdtem a városnézést, mely a Tampa hegyre vezet fel. Habár kicsit borongós, szürke idő volt, ennek ellenére a kilátásért még így is megérte felmenni. 

Brassót nem csak várfal, de dombok és hegyek is körülölelik

A felvonó után sétáltam az óvárosban, megnéztem a Katalin-kaput és a város bástyáit, a fekete tornyot és a fehér tornyot. A fekete és a fehér torony alatt egy kis patak csordogál, ahol könnyen el lehet vonulni a város zajától, mivel egy hangulatos zöld övezetet alakítottak ki. 

A városfal mellett csordogáló patak menti zöldövezetben jókat lehet sétálni

A Fekete-templomot csak kívülről néztem meg. Egyébként ez a legnagyobb gótikus templom Erdélyben, a második pedig a kolozsvári

Brassó legszűkebb utcája

Este a hostelben találkoztam egy izraeli párral, akik meginvitáltak a következő napi kirándulásukra, továbbá egy német és egy francia fiúval is, akik pedig Bukaresten találkoztak egy hostelban és onnan együtt utaztak Brassóba. A francia srác Libanonban kezdte az útját, ahonnan átrepült Isztambulba, majd pedig Bulgárián keresztül érkezett Romániába, ahonnan szárazföldön halad tovább Párizsba. A német fiú pedig csak egy rövid kirándulásra jött, mivel talált egy olcsó retúr repülőjegyet Bukarestbe.

A beszámoló folytatása itt olvasható.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kövess a Facebookon is!

2014. december 15.

Erdélyi kirándulás, avagy tanuljunk új magyar szavakat

Erdélybe anya viszonylag gyakran szervez csoportos kirándulásokat és az erdélyi ismerőseink is gyakran látogatnak Magyarországra, habár én legutóbb kb. 10 éve jártam kinn utoljára. Idáig mindig volt valamilyen elfoglaltságom, idén viszont sikerült nekem is csatlakozni.

Az utazás szervezett része szeptember 19-22-ig tartott, viszont én még maradni szerettem volna egy kicsit utána is, úgyhogy 3000 Ft-ért vettem egy repülőjegyet a Wizzair-nél szeptember 27-re Marosvásárhelyről Budapestre. 

1. nap

Az első nap utazással telt. Székes volt a célpont, ami még Marosvásárhelytől több óra buszozásra van. Út közben megálltunk a Királyhágónál, majd Bánffyhunyadon, ahol megnéztük a református templomot és persze a cigány palotákat sem lehetett kikerülni. Nagyon durva mekkora és milyen csicsás házakat húztak fel, ezen felül folyamatban vannak még további építkezések is. Egyes házakat merci jelekkel díszítettek. Az a közbeszéd járja, hogy a tulajdonosok elvileg nem ott laknak, hanem csak közszemlére helyezik a házaikat, egyébként pedig szegény körülmények között élnek valahol a város másik végén. Egyesek azt is megkérdőjelezik, hogy saját pénzből építették föl ezeket a csodás építészeti remekeket. 

Királyhágó
Cigány palota Bánffyhunyadon
Bánffyhunyad kazettás falmennyezetes református temploma

Később megálltunk még Kolozsváron is, de csak a fő térre volt már időnk. Megnéztük a templomot és a Mátyás szobrot. 

Szent-Mihály templom, Kolozsvár
Kolozsvár, Mátyás király szobra

2. nap

Következő napra Szováta, Parajd és Korond volt a terv.

Szováta az erdélyiek Balatonja, egy turisztikai központ tele hotelekkel, sós tavakkal és sóhegyekkel. Ősszel nagyon szépek a fák színei és a látkép, ahogy tükröződnek a tavakon. Szerencsére az időjárás is kedvezett, úgyhogy tökéletes nap volt a sétálgatásra. 

Szováta sóhegyei és a Medve-tó
Szováta

Parajdon többen úgy döntöttek, hogy nem mennek le a sóbányába, mivel látták már előtte is. Én is kihagytam, mivel jártam már Wieliczkán, így inkább a városra voltam kíváncsi. A lepkeházba akartunk bemenni, ahol minden féle trópusi lepkét lehetett volna nézegetni, viszont szeptember elején bezárnak. A lakó házak nagyon hangulatosak, tipikus erdélyi, falusi látkép fogadott. Végül az Áprily Lajos emlékházba mentünk be, ahol egy helyi bácsi ismertette a tudnivalókat. Ha valaki arra jár és zárva találja az épületet, akkor fel kell hívni a kapura kihelyezett telefonszámot és a bácsi lejön a kulccsal. 

Parajd hangulatos házai
Parajd, Áprily Lajos emlékház

Nap végén pedig Korondra látogattunk el, ahol mindenki bevásárolt különböző szuvenírekből. Jó tanács! Ha Korondon jártok ne a főúton vegyétek meg az ajándékokat, hanem a faluban a nagykerben. Ha valakit leszólítotok az utcán, biztos segíteni fog eligazodni. Nagyon olcsó ott minden, a kinti fő út menti üzletek árainak a harmadáért beszerezhetőek ugyanazok a termékek. 

3. nap

Aznap nem történt semmi különleges. Székesen, a faluban maradtunk, ahol egy kis összejövetelt szerveztek az ismerőseink.

Végezetül összegyűjtögettem pár szót, amit kinn másképp mondanak, mint itthon. 

murok: répa
laska: tészta
paszuly: bab
lapító: vágódeszka
hadd lássam: hadd nézzem
hajtási: jogosítvány
hajtani: vezetni
megkapni: megtalálni pl. megkapod a buszmegállót - megtalálod a buszmegállót
gyermek: gyerek
média: jegyek (iskolában)
játszódni: játszani
szaladni: futni pl. mennyit szoktál szaladni? - mennyit szoktál futni?
fuszulyka: bab

Ha esetleg tudsz a fentieken kívül mást is, nyugodtan egészítsd ki a listát kommentben a bejegyzés alatt.

További érdekességek, amiket észre vettem:
  • Erdélyben nem géppel báláznak, hanem kézzel rakják a boglyát (máglyát). 
  • Falun a legtöbb ember gazdálkodik, mivel egyéb munkalehetőségek nem igazán adódik.
  • Léteznek olyan eldugott kis magyar falvak, ahol egyáltalán nincs román lakosság, így az ott élők nem is tudnak románul. 
  • Gyakran láthatunk az út szélén láncon sétáltatott tehenet. 
  • A szegényebb falvakban sokan nem tudnak számítógépet vásárolni, ezért a legtöbb gyerek kinn játszik a szabadban, népdalokat énekelget vagy segítkezik a szabad idejében.
  • Székesen nincs kiépítve a csatornahálózat, ezért mindenki kútból nyeri a vizet. Vannak olyan házak is, ahol egyáltalán nincs kiépített fürdőszoba. 
  • Beszélgetés során sokszor előkerül a Trianon téma.
A beszámoló folytatása itt olvasható.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kövess a Facebookon is!