Booking.com

2014. december 20.

Barangolás a Szászföldön 2. rész, Drakula kastély

A beszámoló első és második része itt és itt olvasható.

6. nap

Előző nap találkoztam egy izraeli párral a hostelban, akik egy rövid beszélgetés után meginvitáltak a következő napi kirándulásukra, én pedig örömmel csatlakoztam. 

Első állomásunk a barcarozsnyói vár volt, ahonnan gyönyörű kilátás tárult elénk a hófödte hegycsúcsokra illetve magára Barcarozsnyó településére.

Reggel a felhők sajnos egy kicsit takarták a hegyeket, de délutánra szépen kitisztult az ég

A várat egyik oldalról erdő, a másik oldalról pedig Barcarozsnyó határolja

Második állomásunk pedig a törcsvári vár volt, melyet Drakula várként is emlegetnek. Habár a kastély tényleg lehetne valamelyik vámpíros film forgatási helyszíne is, viszont igazából nem sok köze van Drakulához. A legenda onnan ered, hogy Vlad Tepes használta ezt a várat, akit véreskezű uralkodóként tartottak számon. 

A "Drakula" vár kívülről...

...és belülről

A vár megtekintése után elmentünk ebédelni egy helyi étterembe, majd utána visszaautóztunk Brassóba. Az izraeli pár visszament a hostelba pihenni, mivel este a zsidó újévi szertartásra készültek a zsinagógába, én pedig fölsétáltam a brassói fellegvárba. 

A fellegvárhoz vezető úton észrevettem egy játszóteret, ahol a gyerekeknek való játékok mellett a felnőtteknek is kihelyeztek ötletes játékokat, például sakktáblát székekkel. Az egyik asztalnál pedig épp nyugdíjas kártya party folyt.

A románok egyébként a rómaiak leszármazottainak tartják magukat. A román nyelv a latin nyelvcsaládba tartozik és meglehetősen hasonlít az olasz nyelvhez. Aki legalább alap szinten beszéli az olaszt, az valószínűleg megért egy-két román szót is. Például jegy olaszul biglietto, románul bilet, állomás olaszul stazione, románul statie, hétfő olaszul lunedí, románul luni. Illetve a nyelven kívül még egy hasonlóságot észrevettem az olaszok és a románok között, hogy ők is előszeretettel töltik az idejüket társaságban az utcán vagy kávézókban.

Játszótér felnőtteknek és gyerekeknek, felül pedig a brassói fellegvár

Este a hostelban találkoztam egy francia és egy német fiúval is. A francia srác szabadúszó grafikus és fényképész. Egy korábbi indiai utazásáról megjelentetett egy könyvet, melyből épp volt nála egy példány. Többnyire embereket ábrázol és minden kép alatt egy élettörténet olvasható. Habár igényes munkát adott ki a kezéből és rengeteget dolgozott a könyvvel, mégse tudja eladni őket. Volt olyan időszak, amikor viszonylag jól fogyott, de valószínűleg nem ebből fog meggazdagodni, sőt azt állította, hogy még megélni sem tud belőle. A könyv megtalálható a neten is itt.

Ezen kívül még egy másik projektje is fut a srácnak, egy honlap, ahova különböző éttermeket, szállásokat fog összegyűjteni az utazásai során, melyektől a marketingért cserébe kedvezményt vagy ingyen étkezést, szállást kér, ezzel csökkentve az utazási költségeit. 

7. nap

Reggel elhagytam Brassót és tovább utaztam Fogarasra, ahol azt hittem szép panoráma fog elém tárulni a Fogarasi havasokra, de sajnos ez nem így történt. Habár útközben a buszról csodálhattam a hófödte hegyeket, de a város nem tűnt valami bizalomgerjesztőnek, úgyhogy inkább csak a fő téren sétáltam körbe a tavat és a várat. Buszmegálló egyébként nincsen, helyiektől tudtam meg, hogy a tó mellett a nagy fűzfánál áll meg a nagyszebeni busz. Idővel gyülekeztek is az emberek és tényleg jött a busz.

Aznap délután megérkeztem Nagyszebenbe, ahol első dolgom a szállás keresés volt. Először az Old Town hostelbe mentem be, ott viszont nem fogadtak el bankkártyát. Mivel nem volt készpénzem és kicsit sokallottam is az árat, ezért inkább egy másikban, a Welt hostelben szálltam meg kb. 11 euróért.

Nagyszeben óvárosában sincs hiány a színekből

Este a hostelban találkoztam egy kolozsvári román lánnyal. Miután bemutatkoztam, mondta, hogy nekünk Magyarországon élő fiatalabb generációnak már nem is olyan magyaros a nevünk, míg Erdélyben a magyar, vele egykorú ismerőseit úgy hívják, hogy Ibolya, Ilona, Mária, stb. 

8. nap

Reggel indultam vissza Nagyszebenből Marosvásárhelyre, ahol aznap megnéztem a Kultúr-palotát, majd délután eljöttek értem ismerőseink és visszamentünk Székesre, következő nap pedig kivittek a reptérre.

Marosvásárhely - Kultúrpalota, jobb alsó képen pedig Romolusz és Rémuszt szoptató farkas szobra, mely a román római gyökereket szimbolizálja

Összességében tömegközlekedéssel is sok helyre (többnyire városokba) el lehet jutni Erdélyben illetve Romániában, de aki teheti annak azt javasolnám, hogy inkább autóval induljon neki az útnak, hiszen úgy a természeti értékeket, tavakat, hegyeket is könnyedén meg lehet tekinteni. 

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kövess a Facebookon is!