Mint ahogy az első utazás alatt is követtem minden kiadásomat, ez most sem maradhatott el. Íme a 2. hosszabb utazásom összegzése.
Gondolom most is az érdekel a legtöbb embert, hogy mennyibe kerül egy ilyen utazás, de megint megválaszolom a következő kérdéseket is; Milyen előnye és hátránya van egy ilyen útnak? Melyek voltak a legjobb pillanatok? Milyen nehézségek merültek föl az út előtt és alatt? Mennék-e újból egy hasonló, több hónapos utazásra? Ajánlom-e másoknak is, hogy hónapokon keresztül utazzanak?
Mennyibe került?
Térjünk egyből a lényegre; 70 nap alatt az akkori árfolyamon Ft-ra átszámítva 612.479 Ft-ot költöttem. Ez napi 8750 Ft; 2020 eleji árfolyamon 27 euró, 29 dollár. Ez a költőpénz, amiben a szállástól kezdve az étkezésen és a közlekedésen át a programokig és belépőkig minden benne van.
Ezen felül a repjegyek összesen 399.865 Ft-ba kerültek. Repjegyeket is beleszámítva összesen 1.012.344 Ft volt az út, ami naponta 14.464 Ft.
Összehasonlításképp első utazásomat repjegyek nélkül napi 4.840, repjegyekkel együtt napi 6.800 Ft-ból hoztam ki. Az nagyon low cost volt :)
Az első repjegyem egy multi city repjegy volt; Budapest - Hong Kong; vissza pedig Szöul - Budapest. Itt a British Airways törölte a London Budapest járatot, így visszakaptam a teljes Szöul - Budapest szakasz árát. A táblázatban ezt már levontam.
A Phnom Penh - KL azért piros, mert ezt nem utaztam le és nem sikerült a repjegy árát se visszakapnom, mivel a járat felszállt.
Ezen kívül volt még két lefoglalt repjegyem, melyeket töröltek és sikerült visszakapnom a kifizetett összeget. Az egyik egy Bangkok - Szingapúr jegy a Scoot légitársaságnál. Velük nem volt semmi probléma, azonnal utaltak. A másik egy Kuala Lumpur - Tokió az Air Asia-nál. Na, ez már egy fokkal nehezebb volt. A járat itt is törlésre került, viszont az Air Asia X kiadott egy közleményt, hogy fizetésképtelenek, ezért nem tudnak visszatéríteni. 2020 őszén tudtam meg, hogy ilyen helyzetekben érdemes a banknál is próbálkozni a chargeback eljárással arra hivatkozva, hogy az eladó nem teljesítette a kötelezettségét, az adásvétel nem valósult meg. Végül ez az eljárás is sikeresen lezárult és az Erste visszaszerezte az összeget az Air Asia bankjától.
Szóval covid miatti anyagi károm igazából csak a 27.535 Ft. Ha nem lett volna covid, akkor a 168.000 Ft-os repjegyet se kellett volna kifizetnem haza, de akkor pedig magára az utazásra költök többet.
Ezen felül a biztosításom 286 GBP volt, akkori árfolyamon kb. 110.000 Ft; mostanin kb. 120.000 Ft.
Ez az út alatt csak akkor foglaltam hostelben szállást, ha nagyon drága lett volna a külön szoba, de kevesebbszer voltam hostelben, mint egyágyas szobában. Az étkezést most is olcsó kifőzdékben oldottam meg és ezúttal is tömegközlekedést használtam mindenhol. Azért most is odafigyeltem a kiadásokra, de annyira nem szorítottam meg a nadrágszíjat, mint múltkor.
Csinálhatnék még további statisztikákat, hogy mennyit költöttem / ország, vagy kajára, szállásra, de most nem szánnék erre több időt. Majd lehet egyszer később rászánom magam. Ha valakit nagyon érdekel írjon és elküldöm az excelt akár erről akár az előző utazásról.
Merre jártam?
- Hong Kongban és Makaón
- Fülöp-szigeteken (Sagada, Banaue, Batad, Bantayan, Malapascua, Cebu)
- Tajvan (Tajpej, Hualien, Taroko NP, Chishang, Kaohsiung, Shizhao, Alishan NP, Sun Moon Lake, Tajcshung)
- Thaiföld, Bangkok
- Kambodzsa (Siem Reap, Battambang, Phnom Penh)
Milyen előnye van egy ilyen útnak?
Ezt ebben a posztban leírtam; nem tudok többet hozzátenni, most is így gondolom. Összességében anyagi megfontolásból éri meg szerintem a legjobban; mert olcsóbb egyszer kifizetni egy ázsiai (vagy bármilyen távoli) repjegyet, mint minden évben vagy akár évente 2-szer elutazni. Az összesítésből is jól látszik, hogy szinte ugyanannyit költöttem fél év utazás alatt repjegyekre, mint 2,5 hónap alatt. Egy hosszabb utazásnak sokkal kisebb az egy napra vetített költsége, mint egy rövidebbnek.
Persze még megemlíthetjük, hogy kilépés a mókuskerékből, a világ megismerése, új ingerek, élmények szerzése, de ez alap.
Az előző posztomban az emberi kapcsolatok hiányát írtam, ezt most is így gondolom, de erre tudatosan lehet készülni szerintem. Az első ilyen utam előtt azt hittem, hogy majd mennyi jó fej emberrel fogok találkozni és mindenki mennyire menő, jó arc lesz, aki épp felfedezi a világot. Mint ahogy az életben mindenhol; az emberek sokszínűek és ez az utazás során sincs másképp. Rengeteg jó fej emberrel lehet találkozni utazás alatt, de nagyon sok kevésbé jó fej emberrel is összehoz a sors, akikkel igazából nem lesz semmi közös téma. Érdemes minél kevesebb elvárással indulni, így csak jól lehet kijönni a végén. Ha egyedül vágsz bele az útba, akkor tudatosítsd magadban, hogy egyedül leszel, egyedül fogsz átélni egy csomó élményt és a szerencse kérdése, hogy kivel fogsz találkozni az utazás alatt.
Hong Kong, Makaó, Tajvan és Angkor Wat voltak a kedvenceim az út során. Ezek voltak azok a helyek, ahol azt éreztem, hogy olyan élményben részesülök, amiben előtte még soha.
Hong Kong és Tajvan olyan diverzitást mutatott, hogy minden nap más arcát ismerhettem meg. A modern és a régi keveredése a természettel; a kiszámíthatóság és biztonság, ami leginkább jellemzi ezeket a helyeket.
Angkor Wat szintén egy csodás, semmihez sem hasonlítható élmény volt.
Fülöp-szigetek nem lett a kedvenc országom, az északi, hegyvidéki része tetszett, mert az talán rendezettebbnek tűnt, de a Cebu környéki régió nem fogott meg annyira. Arra is rájöttem, hogy egyedül a tengerparton számomra marha unalmas, nem is élvezem sokáig. Kambodzsába se mennék szerintem vissza. Hong Kongra és Tajvanra viszont gondolkozás nélkül indulnék.
Hong Kongban a tüntetések miatt lehetet izgulni, majd később a Fülöp-szigeteken kitört egy vulkán, de szerencsére ez csak a manilai járatokat befolyásolta én pedig északabbra, Clark reptérre foglaltam jegyet. Fülöp-szigeteken amőba baktérium miatt 1 hetet voltam kórházban, majd covid miatt törölték a tajpeji járatomat két nappal az indulás előtt, így foglalhattam új jegyet szöuli átszállással. Utána pedig a covid felrúgta a terveimet és idő előtt haza kellett jönnöm. A legnagyobb nehézség így a tervezés lehetőségének a hiánya volt. Én nem vagyok valami spontán ember, szeretem ha kiszámíthatóak a dolgok legalább nagy vonalakban, de ezáltal tudtam ebben is egy kicsit fejlődni és kicsit rugalmasabb lenni.
Persze, viszont nem fél évre. Szerintem 2-3 hónap az ideális (legalábbis számomra), ezután elkezd az ember fizikailag és mentálisan is fáradni és ez elvesz az élményből. Továbbá 2-3 hónapot még esélyes, hogy ki lehet alkudni fizetés nélküli szabadságként egy munkahelyen, mivel az még kevesebb, mint amennyi idő alatt pótolni lehet az üresedést plusz betanítani az új munkavállalót. Fél évet viszont egy munkáltató se fog várni. Viszont azt hozzátenném, hogy ez a 30-on felüli véleményem és nagyon örülök neki, hogy 20-on évesen megtapasztaltam, hogy milyen 6-7 hónapon keresztül utazni a nagyvilágban.
Persze! Ha van rá késztetés és affinitás, akkor hajrá! Ne hagyd, hogy mások befolyásoljanak és eltántorítsanak!
Szállást keresel? Én szinte mindig a booking-ot használom szállásfoglalásra, ahol rengeteg féle szállás közül válogathatsz.