Booking.com

2021. október 3.

68-70. nap: Phnom Penhben vége lett az utazásnak és lezárult a világ

2020. március 15. 

Tegnap Battambangban a szálláson lefoglaltam a transzfert Phnom Penhbe. A neten blogposztokban, fórumokban olvastam, hogy a kisbuszokat érdemes hanyagolni és inkább megbízható buszos társaságokkal közlekedni; mint példul a Giant Ibis. Már értem miért... Halálfélelmem volt az egész út alatt. A sofőr úgy vezetett, mint egy őrült. Össze vissza előzgetett, vagy éppen előzni próbált és ha nem jött össze gyorsan visszasorolt. Ha a szálláson foglalsz transzfert mindenképp járj utána, hogy kisbusz jön vagy rendes nagy busz, illetve ha nagy busz, pontosan melyik társaság. Ha nyugodtan akar az ember utazni, akkor csak azokra érdemes jegyet foglalni, akikről a Tripadvisoron jó véleményeket írnak. 

A buszon főleg helyiek utaztak, rajtam kívül 1 vagy talán 2 turista foglalt jegyet. Egy idősebb francia nőre emlékszem, aki arról panaszkodott, mint sokan mások is előtte a battambangi szálláson, hogy több hónapja nem voltak már Európában, de csak azért, mert francia útlevelük van nem engedik be őket Vietnamba. (Meg sok egyéb más országba sem). Ez a nő igazából azért is említésre méltó, mivel szerintem kb. olyan 50-55 év körül lehetett az életkora, azt hiszem gyereke is van (nyilván idősebb, aki már tud magáról gondoskodni) és így egyedül utazgat a világban hónapokon át. Ja és franciához méltóan nagyon stílusosan, tele ékszerekkel, csinosan. Durva, hogy a franciák milyen jól tartják magukat, ez a nő is tök sovány, modell alkat volt ennyi idősen. Na, meg itthon az is kicsit elképzelhetetlen, hogy ebben a korban az ember egyedül járhat kelhet a nagyvilágban. 

Phnom Penh egyáltalán nem fogott meg, koszos, káoszos nagyváros, ahol nem sok a látnivaló. Persze Bangkok is káosz, de Bangkok tele van látnivalóval. Délután sétáltam kb. 1 km-t a szálláshoz onnan, ahol letett a busz, majd kicsit a folyó parton, de úgy éreztem ennyi elég is volt ebből a városból, mennék is tovább. Este a szálláson lefoglaltam egy transzfert vagy Kampotba vagy Kep-be, már nem emlékszem 1,5 év távlatából. 








2020. március 16. 

A vírus helyzet viszont egyre inkább nyomasztóbb lett, újabb országok zárták be a határokat, állították le a repülőjáratokat, ezért úgy döntöttem, hogy újra kell terveznem az egész utazásom és azonnal eljönni Kambodzsából, mert nem szeretnék ott ragadni egy fejlődő országban. Mivel Hong Kong és Tajvan nagyon megfogott, viszont a délkelet-ázsiai régióban már nem éreztem azt a nagy löketet és kíváncsiságot, mint előtte, ezért a döntésem a következő lett; minél hamarabb eljutni Japánba, majd utána még pár hét Dél-Korea, onnan pedig haza Budapestre és az eredeti tervhez képest kb. 2 hónappal lerövidítem az utat. Mielőtt bármit is lefoglaltam volna felhívtam a két barátnőmet, akikkel találkoztam volna Thaiföldön és Malajziában, hogy elmondjam nekik a helyzetet és sajnos lemondjam a közös utazásunkat. Nagyon sajnáltam, mert alig vártam a közös élményeket, de megértették ők is. 

Miután megbeszéltem a barátnőimmel a helyzetet le is foglaltam következő napra egy repjegyet; Phnom Penh - Kuala Lumpur, majd az volt a tervem, hogy módosítom az Air Asia repjegyem KL-ből Tokióba és előrehozom hamarabbi dátumra. Ahogy lefoglaltam a repjegyet KL-ba felvettem a kapcsolatot egy magyar ismerősömmel, akit előző évben helyeztek át a budapesti munkahelyéről a kuala lumpuri irodába. Írtam neki, hogy holnap érkezem KL-ba, pár napot maradok, összefuthatnánk. Az ismerősöm válasza az volt, hogy figyeljem a híreket, mert este elvileg valamit bejelent a maláj miniszterelnök. Hmm...jó, gondoltam, figyelem. 

Közben a szálláson megismertem egy svéd lányt, aki úgy döntött, hogy befejezi az utazását és inkább hazamegy. Vele bandáztam napközben, elkísértem a piacra szuvenír bevásárló körútra. 

Este leültem a gép elé és izgatottan vártam a nagy maláj bejlentést; vajon mit fognak bejelenteni? A bejelentés végül az lett, hogy március 18-tól Malajzia teljes lock down alá kerül; senki se be, se ki. Én még 17-én beléphettem volna, de utána ki tudja mikor tudnék eljönni...

Ekkor jutottam arra a pontra, hogy elegem van, ez már követhetetlen, megyek én is haza... Következő keresésem a neten a Skyscanner volt és Phnom Penh - Budapest repjegy március 17-re. 

Szerencsére a helyzethez képest sikerült nem horror áron (549 USD) foglalnom jegyet; az Emirates kínálta a legolcsóbb repjegyet szingapúri, majd dubaji átszállással. Március 18-án pedig már Budapesten voltam és innen már mindenki tudja mi történt.





Kalandosra sikeredett ez a 2,5 hónap; vulkánkitörés a Fülöp-szigeteken, 1 hét kórház Cebuban, a Fülöp-szigeteken, törölték a tajvani járatom egy nappal az indulás előtt, új repjegy vásárlása Szöulon keresztül, covid eszkalálódása, majd az utazásom idő előtt befejezése. 

Utólag azt mondom, hogy annyira nem bánom, hogy így alakult, mert már nem éreztem azt a nagy utazás vágyat Délkelet-Ázsiában, így a covid megspórolt nekem egy nagyobb összeget, amit nem költöttem el olyan utazásra, ami abban a pillanatban már nem adott volna akkora élményt, értéket. Továbbá így utólag azt mondom, hogy szerintem fél év utazás is sok. Fél évnyi élményt (az előző utamból kiindulva) nehéz feldolgozni és a végére fizikailag és mentálisan is nagyon elfárad az ember. Szerintem pont ilyen 2-3 hónap az ideális; ami kellően hosszú ahhoz, hogy az ember kiszakadjon a mindennapokból és érezze a szabadságot, viszont még menedzselhető a sok élmény feldolgozása. A vírustól soha nem tartottam az utazás alatt (azóta meg már be is vagyok oltva), az nem fordult meg a fejemben, hogy azért kéne hazajönni, mert elkapom a covidot. Úgy éreztem akkor (és igazából még most is úgy gondolom), hogy nem én vagyok a veszélyezetett csoport. Azért jöttem haza, mert már egy nappal előre se lehetett tervezni. A végén, miután hazaértem pedig teljesen le is zárt a világ, úgyhogy jól döntöttem. Azt viszont nagyon bánom, hogy nem sikerült eljutnom Japánba és Dél-Koreába ezúttal, de ami késik nem múlik és majd egyszer eljutok ezekbe az országokba is. Reméljük hamarosan minél több ország oldja fel a korlátozásokat és újra szabadon utazhatunk a világban. 

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kövess a Facebookon is!
 
Szállást keresel? Én szinte mindig a booking-ot használom szállásfoglalásra, ahol rengeteg féle szállás közül válogathatsz.
 
Booking.com