Booking.com

2014. október 30.

Egynapos albániai kirándulás

28. nap

Jöhetett az utolsó szervezett kirándulás Albániába, melynek a programja Shkodra, Durrës és Tirana volt. Az út 25 euróba került, szintén nem kaptam róla számlát és szintén egyedül elég nehéz lett volna eljutni, mivel nem igazán van arra fele tömegközlekedés. Pontosabban van, de nem menetrend szerint közlekednek a buszok, meg egyedül nem akartam Albániában mászkálni.

Hajnalban indultunk Budvából. A határnál a kutya nem jött föl a buszra, hanem az idegenvezető srác vitte le az útleveleket. Ez egy kicsit fura volt.

Út közben az idegenvezető mondott pár infót Albániáról:
  • 1991-ig zárt ország volt, nem lehetett beutazni illetve kiutazni sem, ezért addig a turizmus nem létező fogalom volt az országban.

  • Európa legszegényebb országa.

  • Nagyon sok házban nincs bevezetve a meleg víz, ezért a háztetőre egy vízzel teli hordót tesznek fel, amit a nap melegít föl.

  • Európában itt a legmagasabb az egy főre jutó Mercedesek száma.

  • Ha egy külföldi zászló van a házon, az azt jelenti, hogy az egyik családtag ott dolgozik.

  • Az albánoknak nagyon fontos a család és az ígéretek betartása.

  • Az út szélén rengeteg autómosó van. 

  • Több albán van az országhatárokon kívül, mint belül.

  • Albániában több bunker van, mint lakóház.
Bunker a határnál

Shkodra

És innen kezdett elég nevetséges lenni az út szervezettsége...Shkodrában kemény fél órát töltöttünk el. Megnéztük az ortodox templomot és kívülről pedig a mecsetet, majd volt 20 perc szabad program, ami arra volt elég, hogy oda-vissza sétálhassunk a sétálóutcán. Durva volt, hogy a koldus cigány gyerekek ha meglátnak egy külföldi buszt, egyből mennek oda kéregetni, sőt követnek is az utcán. Ami nekem feltűnt még, hogy az utakon nincsenek jelzések (záróvonal, felezővonal).



Durres

Amikor meghallottam, hogy Durresben 40 percünk lesz csak, azt hittem ez valami vicc. Mit lehet megnézni 40 perc alatt egy városból? Hát, nem sokat...Elsétáltam a sétálóutcán a mecsetig, majd vissza azután pedig elmentem a tengerparthoz. Durres egyébként egy kikötőváros, tengeri összeköttetésben van Anconával is. 

Nem is tudom már hol olvastam, hogy Albániában többen beszélnek olaszul, mint angolul. Nem mondom azt, hogy reprezentatív felméréssel tudom ezt igazolni, viszont bementem egy kávézóba, ahol a barista angolul nem, viszont olaszul beszélt. Egyébként a Balkánon (Albániában, Boszniában, Montenegróban) szerintem az olasszal hamarabb el lehet boldogulni az utcán, mint az angollal, mert rengetegen dolgoztak/dolgoznak kinn Olaszországban az idősebbek közül is.



Tirana

Végül Tiranába mentünk, ahol már 2 órát kaptunk a nézelődésre. Nekem Tirana nagyon tetszett. Egyáltalán nem látható a belvárosában olyan nagy szegénység, mint az előző két városban. Széles utak, magas, modern épületek jellemzik. Engem valahogy Varsóra emlékeztetett. Szerintem pár év múlva egy menő főváros lesz belőle.

Bementem a mecsetbe és körbe jártam a fő teret. Ami nagyon nagyon durva Albániában az a közlekedési morál. Nápolyban ehhez képest úgy vezetnek, mint a kis angyalok. Itt hiába volt zöld a lámpa, szinte alig akartak megállni az autók. Félve mentem át a zebrákon, mert ezek úgy vezetnek, mint az őrültek.



Viszont az albán emberek szerintem tök kedvesek és segítőkészek. Nem váltottam leket, viszont már eléggé éhes voltam. Bementem egy gyors kajáldába, ahol nem fogadtak el bankkártyát. Megkérdeztem, hogy nem tudnak-e akkor egy szupermarketet, ahol tudok kártyával is vásárolni és tök kedvesen elmondták, hogy hol van. 

A végén szintén bementem egy kávézóba, ahol már beszéltek angolul, viszont szintén nem fogadták el a bankkártyát. Mondtam, hogy akkor nem kérek semmit, mert sajna nincs lekem, mert csak egy napra jöttem. Erre a barista megkérdezi, hogy miért mit szerettél volna. Mondom egy kávét. Erre válaszol, ülj le, kihozok neked egy kávét. De mondom nem tudom kifizetni, erre azt mondja, hogy nem baj ez csak egy kávé...eléggé ledöbbentem...Annyi rosszat hall az ember Albániáról aztán az első benyomásom sokkal jobb lett, mint pl Montenegróról. 

Egyébként elvileg az ország déli része szebb, ott vannak az UNESCO örökségek meg a természeti szépségek is. Egyszer még tuti, hogy visszamegyek Albániába és megnézem azokat a helyeket is!

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Tetszett a bejegyzés? Akkor kövess a Facebookon is, hogy ne maradj le a friss bejegyzésekről.