2014. december 10.

Ismerkedés az arab építészet vonásaival Sevillában

Az utazás előző napjáról Sagresről itt írtam.

15. nap

Lagosból 6,5 óra buszozás után délután megérkeztem Andalúzia fővárosába, a közel 1 millió lakosú Sevillába, ahol szintén 40 fok körüli hőség fogadott. 

Sevillára is nagyon kíváncsi voltam már, habár nem igazán tudtam, hogy majd pontosan mi vár ott rám. Olvastam előtte, hogy a középkorban Andalúzia arab hódoltság alatt állt, ami az építészetében is megfigyelhető. Az arab építészet nagyon érdekes, én pedig szeretem az érdekes épületeket, úgyhogy talán ezért voltam annyira kíváncsi, viszont gondoltam, hogy Spanyolország egy másik arcát fogom megismerni, ami biztosan nem olyan lesz, mint Barcelona és Gaudi szecessziós épületei. Egy másik különbség Barcelonával, hogy amíg Katalóniában már tilos bikaviadalokat tartani, addig Andalúziában még mindig nagy hagyománya van ennek a szokásnak. 

Az előre foglalt szállásomat (Hostel Trotamundos) egy kis bolyongás, majd útépítő munkásoktól való segítségkérés után végül sikerült megtalálnom. Ha már az ellentétek keresgélésénél tartok, akkor még azt említeném meg, hogy tapasztalataim alapján a spanyolok angoltudása messzemenően alacsonyabb, mint a szomszédos portugálokénak. Míg Portugáliában a metró- vagy a buszjegyárus vagy akár az utcán random leszólított járókelő is simán beszél angolul, addig Sevillában még a hosteles nő is csak annyit tudott, hogy OK, kitchen és bathroom. Habár végül is kedves volt, csak ha valami extra különleges kérésem, kérdésem lett volna, azt nem tudom hogy beszéltük volna meg. Szerintem ennél van még egy kellemetlenebb fokozat is, amikor szintén nem tudnak angolul, de a mellett még mogorvák és bunkók is, ezt tapasztaltam például Montenegróban, amikor leszólítottam egy rendőrt, aki szinte rám se nézett, hanem egyből elhajtott, mivel angolul szóltam hozzá. Egyébként ez egy érdekes kérdés, hogy vajon elvárhatjuk-e a nem angol anyanyelvű országok lakosaitól, hogy tudjanak valamennyit angolul. Vannak, akik erre azt mondják, hogy nem szabadna egy turistának elvárni, hogy az idegen országban mindenki beszéljen angolul. Szerintem ez csak részben igaz, ha nem is mindenkinek, de legalább a turizmusban dolgozóknak, akik az én pénzemre is pályáznak, azoknak azért illene tudni valamennyit. 

Visszatérve a városnézésre, aznap már csak egy kis belvárosi sétára és az Alcazar megtekintésére volt időm. 

Sevillába nyáron nem érdemes menni, mert eszméletlen hőség van. Ekkor szeptember eleje és még mindig 40 fok volt.

Egy kicsit ücsörögtem az Alcazar és a katedrális közötti téren, közben pedig egy utcazenész flamenco gitározását hallgattam. Nagyon jó volt az a zene, nyugtató hatása van.

A vatikáni Szent Péter bazilika után a sevillai katedrális a második legnagyobb Európában

Az Alcazart a 10. században a mórok eredetileg erődnek építették, majd az épület később mór és spanyol királyok székhelye lett, 1987-ben pedig felkerült az UNESCO Világörökségi listájára. Az épületen megfigyelhetőek az arab építészeti vonások és a csempedíszítés is, ami számomra igen különleges látványt jelentett. A kert rész is nagyon gyönyörű volt. Olyan nyugalmat áraszt az egész, hogy sokan kiültek rajzolni vagy olvasni.

A csempedíszítés a kedvencem

A bal felső képen látható boltívek és a csempék is az arab építészet vonásai

Bal felső képen a kislány flamenco táncos ruhát visel

Aznapi költéseim:
  • reggeli 2 euró
  • szállás 2 éjszakára 28,16 euró
  • kaja 1,91 euró
  • belépő Alcazarba 2 euró
  • kaja 6,34 euró

Hasznos linkek:

Szállásom Sevillában (tipikus andalúz épületben): Trotamundos hostel
Sevilla és Algarve között közlekedő busztársaság: http://www.rede-expressos.pt/default.aspx
Alcázar belépőjegy információ: http://www.alcazarsevilla.org/horarios-y-tarifas/

Az utazási beszámoló Sevilláról itt folytatódik tovább.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kövess a Facebookon is!

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése