2014. október 1.

Végre, Horvátország!

15. nap

Úgy terveztem ezt az utat, hogy az odafele Nápolyba való repülés után úgy akarok hazaérni, hogy többször nem ülök már repülőre. Anconából Horvátországba, Görögországba, Albániába és Észak-Olaszországba, Triesztbe mennek hajók. Legszívesebben a görög hajóra vettem volna jegyet, de annyi pénzem már nem volt, hogy onnan járjam be a Balkánt és még érjek is haza. Csak Görögországon belül is annyi látnivaló, sziget, természeti szépség van, hogy oda több idő kell, így egyértelmű lett, hogy a horvátra, Splitbe veszem a jegyet és majd onnan megyek délre Montenegróba, aztán ha fogyóban van a pénzem haza fele fordítom az irányt.

A hajón a legolcsóbb a "deck" jegy, ami azt jelenti, hogy ha szerencséd van, akkor találsz egy szabad széket és oda leülhetsz. Ez után jön az "air seat" jegy, ami azt jelenti, hogy foglalt széked van, majd utána jönnek a kabinok. Számomra nem ért meg dupla árat az, hogy egy normális ágyban aludhassak, majd alszok a hostelban, így én a "deck" jegyet választottam. Kibírtam már egy Budapest Firenze útvonalat is ülve a vonaton, úgyhogy ez se lehet gond. Szerencsémre rengeteg üres szék volt, még hosszában is el tudtam feküdni. Habár nem életem legkényelmesebb utazása volt, aludtam kb. 2-3 órát, de ki lehetett bírni, viszont a napfelkelte a hajóról nem volt rossz. :)


Nem foglaltam előre szállást, úgyhogy kaja után jöhetett is a keresgélés. Először elkezdtem elindulni valamerre, hogy hátha meglátok valamit, de aztán végül arra jutottam, hogy nem akarok lődörögni, inkább megkérdezek valakit és megyek célirányosan. A kikötő környéke tele van minden féle turizmussal foglalkozó emberkével. Odamentem egy bódéhoz, majd megkérdeztem a lányt, hogy tudna-e ajánlani hostelt. Mondott is kettőt. Az egyik csak pár méterre volt. Odasétáltam, majd megkérdeztem, hogy van-e szabad helyük. Egy srác meg egy csaj volt ott, a srác, aki a hostel menedzser volt elvileg, kicsit lököttnek tűnt, de kedvesek és segítőkészek voltak. Aznapra volt szabad helyük, viszont utána már csak 2 nap múlva. Mindegy is, legalább mára van valami a többit majd később eldöntöm, hogy mi legyen. Elmentem még gyors pénzt leszedni a kártyámról. Olyan bankkártyám van, amivel korlátlan számban veszek le pénzt ingyen Olaszországon kívül Horvátországban is. A hosteles srác segített, hogy hol találom meg a bankomat. Levettem a pénzt, kifizettem a szállást, majd elmentem megnézni a történelmi belvárost, amíg eljön a check-in ideje a hostelban. 

Splitről azt kell tudni, hogy az ókorban Diocletianus római császár itt építtette föl palotáját, majd a középkorban a palota körül alakult ki a város. Míg más városok városfallal vannak körülvéve, addig Split óvárosa a palota falaival. Városnézésemet a katedrálissal kezdtem. Megnéztem a templomot belülről, majd felmentem az óratoronyba, ahonnan nagyon szép panoráma nyílik a tengerre és a városra is. Utána sétálgattam a palota falain belül és ha megláttam egy hostelt, bementem megkérdezni, hogy van-e szabad helyük holnapra. 3-ba is voltam, de sehol nem volt. Egyébként nagyon hangulatosak a szűk kis utcácskák az óvárosban. Tisztára olyan a hangulata, mint Puglia régiónak Dél-Olaszországban. Fehér házak, zöld spaletták, szépen kialakított macskakő, amin nem kényelmetlen sétálni. 



Mostanában úgy utazok, hogy nem nézek előre utána, hogy mit "kell" megnézni egy városban illetve környékén, hanem inkább felfedezek vagy ott helyben kérdezősködök. Sokan azt mondják, hogy ők csak úgy szeretnek várost nézni, ha utánaolvasnak előtte a történelemnek. Én erre azt mondom, hogy személyfüggő, mint nagyon sok minden. Ki így, ki úgy. Én úgy vagyok a történelemmel, hogy érdekel, de nem előre olvasok neki, hanem utólag keresem meg a válaszokat a helyszínen felmerült kérdéseimre.

Sétálgatás közben vettem észre a halpiacot, ahol minden féle halat és tengeri herkentyűt lehetett vásárolni. Utána sétáltam még kicsit a part menti sétányon, majd elmentem egy kávézóba, hogy nézzek valami szállást következő napra. Végül Sibenikben foglaltam egy éjszakát. 


Délután pedig felmentem a Marjan-hegyre, ami közvetlenül a belváros mellett van. Erről is úgy tájékozódtam, hogy láttam, hogy ott egy domb, én meg szeretek felmenni ilyen magaslati helyekre, ahonnan szép a kilátás, úgyhogy miért is ne. Egyébként pont az ilyen helyeken a legkevesebb a turista. A kilátás gyönyörű, már a domb elején is. Én beljebb mentem a kilátó fele, viszont pont elkapott egy vihar. Bementem egy fedett bódéba, ahol már volt 3 horvát fiú, majd később jött még 2 angol, majd egy pár. Amikor én mentem oda köszöntem a fiúknak, majd megkérdezték, hogy honnan jöttem és tetszik-e Split. Az angol srácok nem köszöntek, amikor oda jöttek, majd a pár is köszönt, hogy "hi", akik egyébként szintén valami szláv nyelvet beszéltek. Erre az angolok megjegyzik egymásnak, hogy itt sziával köszönnek egymásnak az ismeretlen emberek, majd benyögtek valamilyen kicsit formálisabb üdvözlést, már nem emlékszem pontosan mit.


Este sétálgattam még a sétányon, majd elmentem a buszvégre megnézni, hogy milyen lehetőségek vannak innen Splitből. Egyébként a tömegközlekedésről is helyben lehet a legjobban informálódni, mert az online információ nem mindig napra kész. Persze vannak kivételek, mint például az Amalfi-part :)

Aznapi költéseim: (horvát kunában - 1 eur ~ 7 kuna volt 2014-ben) 

  • 4,29 ~ 0,61 eur reggeli
  • 11,96 ~ 1,7 eur ebéd 
  • 160 ~ 22,8 eur szállás hostelban 1 éjszakára
  • 45 ~ 6,42 eur belépő Diocletianus palotába
  • 4 ~ 0,57 eur wc
  • 8 ~ 1,1 eur kávé
  • 3,62 euró szállás foglalási díj hostelbookers-en
  • 7,02 ~ 7 euró vacsora
  • 21,8 ~ 3,11 euró fésű, körömcsipesz 

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Tetszett a bejegyzés? Akkor kövess a Facebookon is, hogy ne maradj le a friss bejegyzésekről. 

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése