2014. március 21.

Olasz vs magyar oktatási rendszer

Pont ma van egy hónapja, hogy beiratkoztam az anconai Universitá Politecnica delle Marche egyetemre, mint Erasmusos hallgató. Egy otthoni tantárgyamból kaptam a feladatot, hogy szedjem össze a tapasztalataimat az olasz oktatási rendszerről. Erre készítettem a lenti írást, amit most ide is beszúrnék, hátha valakit érdekel. 

Az egyetem (gazdasági kar) honlapja itt elérhető: http://www.econ.univpm.it/ 


1. Szemeszter hossza
Otthon a szemeszter szünet nélkül 14 héten keresztül tart, Anconában csak 12 héten keresztül van oktatás és ezen belül 1,5 hét szünet is van.

2. Tanórák hossza
Otthon 1,5 órás egy előadás Anconában viszont 2.

3. Tanórák gyakorisága a szemeszter folyamán
SZE-n az órarendben szereplő kurzusokat minden héten megtartják, viszont UNIVPM-en az előírt óraszám függvényében a kurzusokat a szemeszter során különböző intervallumokban adják le. Például: 1,5-2 hetes intenzív kurzusok, amikor szinte minden nap, továbbá egy nap több órában is folyik az oktatás vagy 6-10 héten keresztül 2-4 alkalommal megtartott kurzusok.

4. Előadás/gyakorlat
Otthon egy kurzus általában vagy csak előadásokból vagy előadásokból és gyakorlati órákból is áll. Anconában nincs ilyen módon korlátozva egy óra jellege. A tárgy oktatója dönti el, hogy milyen jellegű órát tart, amit befolyásolhat a tantárgy típusa, hallgatók száma, stb.

5. Számonkérés formái és módja
Véleményem szerint az nagyon hasonló mindkét egyetemen. Vannak olyan kurzusok, melyeken a szemeszter végén az órai aktivitás és a féléves munka alapján szerezhető meg a jegy, illetve olyan kurzusok, melyekből az érdemjegy a vizsgaidőszakban szerezhető meg egy írásbeli vagy szóbeli vizsga alapján.

6. Féléves feladatok
Szintén hasonló mindkét egyetemen; prezentációk, csoportos feladatok. Éppen a mai nap tartottam egy magyar hallgatótársammal prezentációt a magyar bank- és pénzügyi rendszerről. Az órán még egy finn hallgató ismertette az ő rendszerüket. Ami nekem feltűnt, hogy mi magyarok, habár két különböző egyetemről jöttünk és nem is beszéltünk össze, nagyon hasonló módon prezentáltunk. Elején bemutatkozás, az előadást állva ismertettük, sok kép illetve ábra illetve törekedni a tömör diákra, majd a végén megköszönni a figyelmet és ismertetni a forrásokat. Ezzel szemben a finn fiú ülve tartotta a prezentációt és a diák tele voltak teljes mondatokkal illetve egy képet vagy ábrát se tartalmaztak és se bemutatkozást se figyelem megköszönést se forrásokat nem mondott.

* Kiegészítés: Később a kurzus során a lengyel és román lányok is hasonlóan prezentáltak, mint az említett finn srác.

7. Logisztikai tárgyak
Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy az UNIVPM gazdasági karán csak egy logisztikai tartalmú tárgy létezik (supply chain and logistics), viszont órarendbeli akadályok miatt sajnos nem tudok rajta részt venni. Habár szakmai illetve oktatásban szerzett ismereteim a logisztikában a legszélesebbek, ezért úgy gondolom, hogy nem biztos, hogy sok újat hallhattam volna, viszont kíváncsi lennék, hogy milyen szemszögből oktatják itt az ellátási lánc menedzsmentet. Jelenlegi szakmai tantárgyaim többnyire pénzügy és statisztika tudománybeliek, viszont egyáltalán nem bánom azt, sőt, örülök neki, hogy egy más tudományterületbe is beleláthatok.

8. Oktatási módszerek
Amíg otthon a kurzusok oktatói általában ragaszkodnak az előre megírt tantárgymenethez, addig Olaszországban ez sokkal kötetlenebbül zajlik. Úgy érzem, hogy míg Magyarországon szinte futószalagszerűen megy le egy-egy előadás, addig itt az inkább kevesebbet, de azt viszont jól elv szerint oktatnak. Másik észrevétel, hogy Magyarországon nagyon sok oktató csak a saját véleményét fogadja el, addig Olaszországban azt próbálják előadni, hogy nincs helytelen válasz, csak jól kell megindokolni azt, illetve, hogy nem csak egy helyes megoldás létezhet. Nekem ez a hozzáállás nagyon tetszik.

* Kiegészítés: Az olasz rendszer kötetlensége lehet előny is illetve hátrány is. Abban az esetben már nem olyan pozitív, ha a tanár minden második héten megváltoztatja a követelményeket.

9. Kötelező illetve ajánlott irodalom
Otthon általában minden kurzus első órája azzal kezdődik, hogy a hallgatók felírják a kötelező illetve ajánlott irodalmat. Ezzel ellentétben Olaszországban a legtöbb kurzus alatt nincs olyan jellegű kötelező illetve ajánlott irodalom, mint otthon. A kurzus során sok esetben az oktató biztosít anyagot a felkészüléshez vagy önálló munka esetén a diáknak kell felkutatni a forrásokat. Véleményem szerint az olasz felsőoktatási rendszer a csapatmunka mellett a kreativitásra és az önállóságra is próbál nevelni, ami szintén nagyon tetszik. Habár otthon is sok prezentáció, csapatmunka és beadandó létezik, viszont a tantárgyak teljesítéséhez általában több olyan tudásra van szükség, amely nem biztos, hogy hasznosítható lesz a gyakorlatban.

10. Oktatók óratartási szokása
Olaszországban a tanórák minimum 15 perces késéssel indulnak. Ezzel szemben otthon a legtöbb oktató pontos, viszont ezt az ellentétet inkább kulturális különbözőségnek mondanám.

Mindennapi élet

1. Nyitva tartás
Otthon az Erasmus iroda és más adminisztrációval foglalkozó irodák általában minden nap a normális munkaidőben nyitva vannak, addig itt az Erasmus iroda a héten csak 3 nap 2 órán keresztül van nyitva.

Az üzletek a szieszta alatt bezárnak. Külön délelőtti illetve délutáni nyitva tartás létezik. Fél 1-től délután 5-ig szinte megáll az élet. Csak a bárok tartanak nyitva. 

2. Tömegközlekedés
Magyarországon az Erasmus hallgatóknak is jár diákkedvezmény, Olaszországban viszont nincs kedvezmény a diákok számára.

3. Menza
Olaszországban törekednek az egészséges közétkeztetésre. Mindig található friss saláta, párolt zöldség, gyümölcs, olivaolaj, hal és hús is a tésztafélék mellett.

4. Kollégium
Olaszországban nincsen olyan kollégium, amit otthon annak hívunk. Itt inkább apartman szerű lakásokban élnek a diákok.
Összességében meg vagyok elégedve az olasz oktatási rendszerrel. Indulás előtt azt hittem, hogy alacsonyabb a színvonal, mint Magyarországon, de most már úgy gondolom, hogy Olaszországban hasznosíthatóbb tudást nyújt az egyetem, mint otthon. A szervezettséggel adódnak néha gondok, de az oktatás minősége ezt kárpótolja. 

* Kiegészítés:

Időközben eszembe jutott még pár pont, ami lehet, hogy idővel még kiegészül többel is:

Oktatók
SZE-n csak az egyetem oktatói tartanak kurzusokat, míg Anconában az intenzív kurzusokat külföldi egyetemek (francia, amerikai) oktatói tartják. Így volt szerencsém részt venni a párizsi ESSEC Business School egyik oktatójának a stratégiai menedzsment kurzusán, ami nagyon hasznos és érdekes volt. A tanár úr 8-10-15 oldalas Harvard Egyetemi esettanulmányokat hozott nekünk minden órára. Otthon ezzel szemben a tanárok nagy része nem ilyen bőkezű a hozott anyagokkal és külföldi tanár előadásán csak ad-hoc lehet részt venni, nem egy hivatalos kurzus keretein belül.

Oktatók, egyéb alkalmazottak segítő készsége
Habár mind a két helyen van rettentően segítőkész illetve egyáltalán nem kooperáló oktató vagy egyetemi alkalmazott, viszont véleményem szerint az utóbbiból nagyobb az arány Olaszországban. Sok esetben az a probléma, hogy az olaszok nem ismerik a saját rendszerüket és folyamataikat és egyik embertől küldenek a másikhoz illetve követelni nagyon tudják másokon a kötelességeket, viszont fordított esetben a saját kötelességeiket nagyon lazán kezelik. 

A tanórán résztvevő hallgatók
SZE-n nappali képzésen eltöltött 3,5 évem alatt soha nem találkoztam külföldi diákokkal, csak hallottam arról, hogy vannak. SZE-n a külföldi diákoknak külön angol nyelvű kurzusok vannak. Anconában viszont az olasz diákok is felvehetnek angol nyelvű kurzusokat, így az olasz diákok is találkozhatnak külföldiekkel és az olaszországi Erasmusosok is találkozhatnak olasz diákokkal és megismerhetik egymás gondolkodásmódját. 

Az oktatás dokumentációja
SZE-n e-index van, tehát igazából semmilyen adminisztrációs folyamat nem terheli a hallgatót, ezzel szemben UNIVPM-en még a hagyományos index-et használják, tehát a vizsga eredményének kihirdetése után még lehet szaladgálni a tanár után egy aláírásért és a tantárgy indexben való rögzítéséért. Az Erasmusosoknak ezen felül a letett vizsgákat is papír alapon kell dokumentálni.

Az Erasmus ösztöndíj népszerűsége, népszerűsítése
SZE-n a nappali tagozatos éveim alatt csak egy szaktársam volt Erasmus ösztöndíjon. Soha senki nem mondta, hogy pályázzunk, mert annak bármilyen előnye származhat. UNIVPM-en a tanárok és volt Erasmusosok is biztatják a többi diákot különböző eseményeken keresztül, hogy pályázzanak. Manapság már a SZE is jobban figyel az Erasmus népszerűsítésére különböző ösztöndíjbörzék és előadások segítségével. 

A helyi ESN (Erasmus Student Network) tagjai:
Anconában szinte az összes ESN-es tag ex-Erasmusos, ezzel szemben a győri ESN tagjai közül kevesebben vettek részt a programban. Ennek ellenére Győrben sokkal jobban végzik a dolgukat, mint azok, akik elvileg jobban tudják, hogy mit kéne csinálniuk.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Tetszett a bejegyzés? Akkor kövess a Facebookon is, hogy ne maradj le a friss bejegyzésekről. 

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése