Booking.com

2014. március 24.

Conero park

Az elmúlt két hét vasárnapjait az Anconától délre fekvő Conero nemzetiparkban töltöttem. http://www.parcodelconero.com/

Sirolo

16-án Sirolóba busszal mentem. Sirolo egy hegyre épült település. A hegy a tengerpartnál ér véget, ahol pedig strand és kis kikötő található. A városban két park van, egy kisebb, egy sétány szerűség, ami a hegytető szélén van kialakítva és egy nagyobb, ami pedig játszótérként is funkcionál. A kisebb parkból nagyon szép panorámaképeket lehet készíteni az Adriai-tengerre és a környező hegyekre való kilátásról, a nagyobb parkból pedig erdei ösvényen keresztül le lehet jutni a tengerpartra. Vasárnap nagyon rossz a közlekedés, így reggel 10-től délután 6-ig ott voltam, de el lehet ütni az időt a természetben. Sétáltam a városban, a parton és a kikötőben. Nagyon sokan voltak kinn napozni, pihenni. A kikötőnél a tenger kialakított egy kis barlangot. Délután visszamentem a városba. A kis parkban és a város fő útján nagyon sokan lettek estére. Sétálgattak az emberek a kutyával, gyerekekkel és fagyiztak. Olaszországban mindig estére indul be az élet. 



Séta Anconából

Tegnap pedig Anconából elsétáltunk a Conero park szélére. Oda fele azon az útvonalon mentünk, amit már én is végigjártam február elején. Visszafele kicsit kalandos lett az út. Lementünk a partra és úgy gondoltuk, hogy végig tudunk haladni egészen Anconáig. A part egy része nagyon sziklás. Átmásztunk rajtuk és már nagyon közel volt a Passetto, ahonnan lépcsők vezetnek föl a városba, de egy sziklafal utunkba állt. Az egyik srác fölmászott rajta, viszont ő már jó pár hegyet megmászott életébe, viszont szerintem rohadt veszélyes volt, mert ha leesik kőre esik. Mi úgy döntöttünk a többiekkel, hogy inkább visszafordulunk. Oda fele útközben láttunk egy ösvényt, ami felvezet a hegytetőre, úgyhogy inkább azt az útvonalat választottuk. Haza fele láttunk egy nagyon szép házat is. A kertjében pálmák, szép növények és két páva és fehér galambok voltak. Festetlen téglaház és a kertje pedig a tengerre néz. A pávák hangját már messziről lehetett hallani, de nem gondoltam volna, hogy az egy páva hangja, inkább hasonlított macskára vagy valami emlős állatra. Jó kis túra volt, jól elfáradtunk a nap végére. 



--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Tetszett a bejegyzés? Akkor kövess a Facebookon is, hogy ne maradj le a friss bejegyzésekről.