2013. november 29.

Barcelona

2012. december közepén kiválasztottam az első célpontomat, Barcelonát. Hogy miért éppen Barcelona? Nem tudom. Őszintén megmondva fogalmam nem volt, hogy milyen nevezetességek vannak ott. Igazából csak melegebb éghajlatra akartam menni a télből. Megnéztem a Wizzair útvonaltérképét és ráböktem Barcelonára, majd le is foglaltam a jegyem 2013. január 22-29-re.

A szállásomat couchsurfingen szerveztem. Találtam egy magyar lányt, Dalmát, aki a családjával együtt Erdélyből költözött ki Barcelona közelébe, Sant Sadurni D'anoia-ba és egy spanyol nőt, Anat, aki Sant Cugat del Vallesban él.

Az utazásom kicsit kalandosra sikeredett. Pont akkor romlott el az autónk, és anyáék így nem tudtak kivinni a repülőtérre. Unokatesóm felajánlotta, hogy aludhatok előtte nap nála Budapesten és majd ő kivisz a hajnalban induló járathoz. Január 21-én a hóban toltam ki a gurulós bőröndömet a falusi buszmegállóba, hogy lejussak a főútra, ahol átszálltam a pesti járatra. Az Árpád hídtól még egy kis metró és 7-es busz várt unokatesóm albérletéig. Következő nap hajnalban sikeresen kijutottam a repülőtérre, átjutottam a kötelező folyamatokon, majd végre egyenes lett az út Barcelona felé.

Persze nem mehet minden ilyen könnyen. Első egyedüli repülésem után nem elveszett a csomagom? Végül fél óra keresgélés után megtalálták a barcelonai El Prat repülőtéren a cuccom, szerencsére nem más városba küldték, csak valamiért nem került föl a szalagra. Amint meglett mosollyal az arcomon sétáltam kifelé a januári spanyol napsütésbe a pálmafák közé. Még nem láttam semmit, de már a szép időnek is örültem és olyan jó érzés volt, hogy 4-5 év után újra külföldön vagyok.

1. nap

El is indultam a városba. A repülőtérről a Renfe járatai mennek a belváros felé. Dalmával azt beszéltük, hogy délután sulija után találkozunk a Sants nevű vonatállomáson. Addig előttem volt a fél nap, amire a Montjuic megtekintését tűztem ki. A Sants állomáson leraktam a csomagmegőrzőbe a bőröndöm és elindultam gyalog a Paca Espanya felé. Onnan pár lépés már csak a Montjuic. Itt van a barcelonai olimpiai falu. Gyönyörű kilátás nyílik innen a városra és a kikötőre. Meglepődtem, amikor mandarinfákat láttam. Előtte még soha nem láttam "élőben". 




A dombról lesétáltam a városba és az El Raval negyedbe. Dalma közben írt, hogy hamarabb végzett, viszont otthon várnak.


Visszasétáltam a Sants állomásra majd Sant Sadurni felé vettem az irányt. Kb. 50 perces út volt. Megérkezésem után Dalma kijött elém az állomásra. Nagyon aranyos lány, 1 évvel fiatalabb nálam. 4 nyelven beszél a magyaron kívül, angolul, spanyolul, katalánul és franciául. Tanult már 1 évet Angliában és nem rég fél évet Finnországban töltött Erasmus ösztöndíjjal. Az egész család nagyon kedves és aranyos volt velem. Anyukája minden nap főzött valami finomat, nagyon jól tud főzni. Apukájával is jót beszélgettem és a testvére is nagyon kedves volt.

2. nap

Következő nap végigsétáltam a La Ramblan. Bementem a La Boqueriaba, ahol megcsodáltam a tengeri herkentyűket és a guszta gyümölcsöket, zöldségeket. Innen tovább sétáltam Kolombusz szobor felé, majd onnan a Gótikus negyedbe. 



Megtekintettem a katedrálist. Érdekes volt, hogy a katedrális merengőjében is pálmafák állnak. 


A nap végét pedig egy kis hajókázással zártam a kikötőben, ahol találkoztam egy orosz lánnyal, aki szintén egyedül volt. Valahogy egymás mellé keveredtünk és elkezdtünk beszélgetni, majd a hajóút végén sétáltunk egy kicsit a tengerparton. Ő is akkor járt ott először. A testvére üzleti úton volt a városban, őt jött meglátogatni Németországból, ahol tanulmányait végzi. Tőle hallottam először, hogy Barcelona mennyire hasonlít a kaliforniai városokra, azóta már hallottam ezt mástól is. Egyszer remélem majd oda is eljutok.


Este visszautaztam Sant Sadurniba. Nap végén Dalma anyukája megint valami finomsággal kínált minket. 

3. nap

3. napom Gaudiról szólt. Végigsétáltam a Passeig de Gracian, ahol kívülről megnéztem a híres Gaudi házakat, a Casa Batllót és a Casa Mila-t, majd a Diagonalon végig eljutottam a Sagrada Familiahoz. 


Eszméletlenül gyönyörű az az templom. Egy pár percre leültem és csak néztem ki a fejemből. Mindenképpen érdemes bemenni. Innen felsétáltam a Güell Parkba. Elég messze van gyalog, de érdekes jelenséggel találkozhatunk az úton. Mozgólépcsővel a városban, ami felvisz a dombra. A Güell Park is nagyon gyönyörű. Mozaikok, pálmafák, szép kilátás a városra. Este szintén visszautaztam Dalmáékhoz. 



4. nap

Ezt a napot pihenésre szántam. Elmentem a Park de la Ciutadellahoz majd a tengerparton nézelődtem. Ez volt az utolsó estém Dalmáéknál. 


5. nap

Következő nap Ana-val megbeszéltem, hogy reggel Sant Cugat vasútállomáson találkozunk. Ana ügyintéző a helyi egyetemen. Nagyon közvetlen és segítőkész. Megérkezésem után összeszedtük a brazil barátnőjét, aki állatorvos kutató az egyetemen és neki az unokahúgát, aki spanyol nyelvtanfolyamon volt akkor. Brazíliában akkor van nyár, amikor nálunk tél, ezért neki épp vakáció volt. Egyébként Brazíliában portugálul beszélnek. Együtt Montserrat felé indultunk kirándulni, ami egy zarándokhely. Olyan Pannonhalma feeling, csak más a táj :) Kirándulás után egy katalán étteremben ettünk. Hazaérkezés után Anaval még sétáltunk egyet Sant Cugatban.




6. nap

Ekkor a Tibidabo volt a célpont. A társaság ugyanaz volt, mint az előző nap. Innen is nagyon szép kilátás nyílik a városra és itt van a barcelonai vidámpark is. 


7. nap

Eljött az utolsó nap. Ananak munkanap volt, így egyedül mentem vissza Barcelonába. Bementem a Casa Milaba és visszamentem még a Güell Parkba. 



8.nap

Január 29-én hajnalban utaztam vissza. Persze a hazautazásom se maradhatott kaland nélkül. Valamiért abban voltam, hogy az R2-es vonat, ami a reptérre megy megáll a Placa Catalunyan. Ott várok már fél órája, de a vonat nem jön...majd kiderült, hogy át kell szállni a Santson, ahonnan majd jön a vonat. Már eléggé késésben voltam ekkor. Gyors fölszálltam a következő vonatra és Santson le. Látom, hogy a vonatom a következő peronon áll. Futottam föl a lépcsőn ahogy csak tudtam, hogy nehogy elinduljon, odaérek megnyomom a gombot, erre elindul a vonat...Kicsit sem estem pánikba. Most mi lesz lekésem a repülőt...Ott ült egy idős házaspár megkérdeztem őket, hogy mikor jön a következő és szerintük mennyi idő alatt érek a reptérre azzal. Megállapítottuk, hogy elég neccesen érnék oda, úgyhogy rohantam föl Taxihoz. A Taxis mondta, hogy ne aggódjak maximum 20 perc alatt kiérünk. Megnyugodtam, bár annak nem örültem, hogy az utolsó órában rontottam el a költségtervezetemet 

De itt még nem ér véget a story. Épp hogy megérkeztem a csomagfeladó pulthoz egy magyar bácsika kétségbeesetten próbált információhoz jutni és úgy megörült, hogy végre jött valaki, aki tud magyarul :) A bácsi már egyszer becsekkolt és valahogy kikeveredett persze beszállókártya és személyigazolvány nélkül. Minden dokumentuma a fiánál maradt, így persze nem fogják visszaengedni a gátra. Szegény nagyon megijedt, majd eszébe jutott, hogy a fejből tudja a fia telefonszámát. Odaadtam neki a telefonom, végül a probléma megoldódott a fia odajött a kapuhoz a bácsi papírjaival. A bácsi pedig a segítségemért adott pár EUR-t, pedig mondtam, hogy nem fogadom el, de nagyon erősködött. Legalább ennyi visszajött a taxi árából :)

Összességében nagyon jól éreztem magam. Gyönyörű város, rengeteg látnivalóval azóta se jártam szebben. Egyszer még biztos, hogy visszamegyek. Nagyon köszönöm Dalmáéknak is a sok-sok segítséget amit kaptam és Ananak is. Mindenkinek ajánlom Barcelonát és végre megtaláltam a hobbim, az utazást :) Ahogy hazaértem, már a következő célponton törtem a fejem...

Szállást keresel Barcelonában? Ha úgy érzed, hogy a Couchsurfing nem neked való, akkor én az alábbi oldalt ajánlom szálláskereséshez, ahol különböző szálláskereső oldalak árait hasonlíthatod össze.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Tetszett a bejegyzés? Akkor kövess a Facebookon is, hogy ne maradj le a friss bejegyzésekről.