2017. április 23.

Nem az utazástól félek, hanem a hazaérkezéstől

Utazás előtt attól rettegtem, hogy mi lesz akkor, ha majd esetleg nem érzem olyan jól magam, ha ez a sok befektetett idő, pénz és energia kárba vészne. Rettegtem a pénztől is, mi lesz akkor, ha elfogy vagy ha nem sikerül eleget összegyűjtenem. Féltem az oltásoktól is és a trópusi betegségektől. 

Most, hogy úton vagyok már teljesen más miatt tartok. Elsősorban nem a fent említettektől, hanem attól, hogy mi lesz majd, ha hazaértem; hogyan tudok majd elhelyezkedni. 

Térjünk vissza egy kicsit az utazás előtti félelmekre. Elmondom, hogy most mit gondolok róluk. 

1. Mi van ha mégse olyan jó az utazás, mint ahogy elképzeltük

Mint ahogy az életben, úgy (egy hosszabb távú) utazásban is vannak hullámvölgyek. Valamikor eszméletlen jól érezzük magunkat, valamikor pedig valami kellemetlen történik. A kellemetlen alatt nem a legrosszabbakra kell gondolni, hanem olyan szituációkra, amikor marha fáradtak vagyunk, nem tudjuk kipihenni vagy kialudni magunkat, nem jön a busz, éppen nem találkozunk a hostelban egy szimpi emberkével sem, majd leszakad a hátunk a táska súlyától, nem találjuk a hostelt, nem olyan kedvesek az emberek, túl sok időt terveztünk egy helyen és költséges lenne átszervezni a dolgokat, stb. 


Szerintem olyan nincs, hogy rossz lesz az utazás. Ha valaki ettől tartana, hogy majd nem fogja jól érezni magát, akkor ezen feleseges is tovább aggódni. Ha csak ez tart vissza, akkor már most kezdj el pakolni. Szerintem nem csak a jó élmény élmény, hanem a kellemetlen élmény is az. Később pedig úgyis megszépülnek ezek az élmények is. Arra az esetre, amikor pedig valamilyen üresjárat keveredne a rendszerbe, érdemes kihasználni az időt az otthoniakkal való kommunikációra, aki blogol, annak bolgírásra vagy akár egy-két film megnézésre, esetleg egy kis sportolásra vagy finom, helyi ételek megkóstolására. 

2. A pénz

Így most utólag nézve azt mondom kicsit felelőtlenség volt Ausztráliába 3 hónapra napi 25 dollárral elindulni. Habár a költségvetésemet bőven tartani tudtam, de ha nagyobb büdzséből gazdálkodhattam volna Ausztráliában, akkor sokkal inkább biztonságban éreztem volna magam. Mivel tudtam, hogy ez az összeg szabadon utazgatásra nem nagyon elég, így helpx hostokra vagyok utlva, ezért az elején elég sokat stresszeltem ezen. Végül minden jól alakult pénzügyileg, viszont szerintem ezen se érdemes túlaggódni magunkat, hanem ha úgy látjuk, hogy gyorsabban fogy a pénz, mint ahogy elterveztük és nem tudunk út közben bevételhez jutni, akkor vegyünk haza egy jegyet akkor, amikor még lehetőségünk van rá. (Ne költsük el csontig az összes megtakarításunkat). Manapság elég kedvező áron lehet repülni, még Ausztráliából is simán haza lehet jutni kb.120-150 ezer Ft-ból.


3. Oltás, betegségek

Az oltás egyáltalán nem fáj, attól aztán nem kell félni. Betegségek biztos elérik az embert DK-Ázsiában, de attól se kell tartani annyira szerintem. Én 2,5 hónap alatt 3-szor voltam beteg, épp ahogy megérkeztem Bangkokba magas lázam volt (de azt már Pesten a reptéren is éreztem, hogy valami lappang bennem), aztán utána 1,5 hétig fostam Észak-Thaiföldön, majd 1-2 napig fostam, hánytam egyszerre Hoi Anban, Vietnamban. Ezeken túl lehet lenni, érdemes magunkkal vinni gyógyszereket és vitaminokat. A szúnyogoktól se kell annyira parázni, legalábbis Thaiföldön, Malajziában és Vietnamban. Indonéziában már elvileg egy fokkal rosszabb a helyzet, ott elég sokan elkapták a dangue lázt, úgyhogy ott tényleg érdemes odafigyelni a megelőzésre. Ott majd naponta fújom magam szúnyogriasztóval. DK-Ázsia kontinentális részén egy kezemen meg tudnám számolni hányszor fújtam be magam a 2,5 hónap alatt. 


4. Pókok Ausztráliában - ettől én nem tartottam, de tudom, hogy sokan félnek tőlük, úgyhogy ezért beveszem a listába

Habár én is félek a pókoktól, de speciel pont ez az, amitől egyáltalán nem tartottam. Pókcsípéstől már évtizedek óta nem halt meg senki Ausztráliában, mivel kifejlesztették az ellenszereket. Az se igaz, hogy minden nap a cipődet kell majd nézni, hogy nincs-e benne egy madárpók vagy egy feketeözvegy. Megnyugtatlak; nem lesz benne. Akkor már inkább a kígyóktól érdemes félni, mert olyanról viszont már hallottam, hogy egy srácot túrázás közben megmart egy mérges kígyó és majdnem meghalt. De a kígyó is csak akkor mar meg, ha rálépünk, magától, jókedvében nem fog. 

Amitől most tartok

A következő országom Indonézia lesz, amitől egy kicsit tartok, hogy nem olyan biztonságos, mint a kontinentális DK-Ázsia, de ennél sokkal jobban tartok attól, hogy mi lesz majd nyáron Európában. Hogyan tudok majd elhelyezkedni. 

Félek attól, hogy a sok utazást nem pozitívumként fogják kezelni a munkáltatók, hanem azért nem rám esik majd a választás, mert attól tartanak, hogy mikor fogok újra elindulni egy utazásra. 

Félek attól, hogy nem találok olyan munkát, ami tetszene; ahol értelmes feladatokon dolgozhatok, ahol értelmesek a kollégák és a főnökök és még anyagilag is megbecsülve érezhetem magam. 

Félek attól, hogy a fent említett munka nem létezik, mert egyik barátnőm több, mint 10 éves munkatapasztalattal a háta mögött azt állítja, hogy ő már lemondott a jó munkáról, szerinte olyan nincs. 

Mivel idáig nekem se volt olyan munkám, amit nagyon nagyon élveztem volna, ezért félek, hogy igaza van és tényleg a munka egy "kellemetlen rossz" dolog az életben, amit muszáj csinálni.


Amit most másképp látok

Az utazás hatására azért már egy állandó élet mellett is látok előnyöket. 

* Már sokkal jobban értékelem egy külön szoba és egy lakás meglétét, amikor nem kell másik 4-5-6 emberrel osztozkodni. Ahol nem kell keresgélni, hogy hol van a konyhában a lapos tányér meg az evőeszközök, hiszen tudom, hogy minek hol van a helye. 

* Az emberi kapcsolatoknak, barátságoknak is nagyobb értéket tulajdonítok. Egy idő után annyira unalmas ugyanonnan kezdeni a kommunikációt, hogy honnan jöttél, hova utazol, hol jártál eddig. Folyamatosan új emberekkel találkozni is fárasztó. Jó, ha vannak az embernek barátai azon a helyen, ahol él, akikkel bárhonnan el lehet kezdeni egy beszélgetést.

* Egy állandó élet sokkal egészségesebb, mint az utazás. Itt arra gondolok, hogy étkezés szempontjából. Utazás alatt azt eszem, amit találok, egy állandó élet alatt viszont sokkal jobban meg lehet tervezni az étkezést és a mozgást. 

Kíváncsian várom, hogy mi lesz merre visz majd a sors nyár után, de reménykedek benne, hogy jó irányba és azt is élvezni fogom. 

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kövess a Facebookon is!

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése