2016. augusztus 11.

Élet a hajón...avagy "Barátok közt" a valóságban?

Hogy tudnám egy mondatban összegezni a hajón eltöltött 1,5 hetemet? Egyszerűen csak annyival, hogy ha a Barátok közt írói elfogynának az ötletekből és elmennének egy hétre egy hajóra, akkor fél évre elegendő ötlettel gazdagodnának...

Komolyan ez egy kabaré volt...

Most már röhögök rajta, de akkor ott nem volt olyan vicces, sőt...

Hogy is kerültem a hajóra?

Erről az előző bejegyzésben írtam már, de tömören annyi a történet, hogy már nagyon elegem volt a call centeres munkámból, így arra a döntésre jutottam, hogy lesz ami lesz, én ott hagyom ezt a munkát. 

Közben keresgéltem Prágában, föl is vettek volna logisztikai vevői kapcsolattartónak egy holland multihoz elég jó feltételekkel; átszámítva kb. 300.000 Ft havi fizetés, ingyenes tömegközlekedési bérlet, nyugdíjpénztár, sport kártya, étkezési utalvány, gyümölcsnap az irodában, nyelvtanfolyamokon való részvételi lehetőség, szimpatikus vezető - kb. 1,5 órán keresztül beszélgettünk az interjú során (nem csak munkáról, de utazásról és sportról is - ő is lefutotta az Olomouc félmaratont, ahol én is részt vettem), körbevezetett az irodaházban, kellemes a munkakörnyezet, az irodákban a külső fényviszonyokat szenzorok mérik és ez alapján állítják be a benti fényeket, finom kávé, stb. 

Ekkor azt gondoltam, hogy egy jó munkáért lerövidíteném az utazásomat kb. 3 hónapra, viszont amikor elárultam nekik ezt az utazási tervet és a fizetetlen szabadság kérést, azt a választ kaptam, hogy ezt sajnos nem tudják kivitelezni. 

Már csak 3 hónapom volt hátra az utazás előtt, amit munkával szerettem volna tölteni, így arra a következtetésre jutottam, hogy ennyi időre fölösleges lenne egy jó munkába belekezdeni és beletanulni, így elkezdtem nézelődni idény jellegű, szezonmunkákat vendéglátásban és idegenforgalomban. 

Többen ajánlották a magyar hajós munkaközvetítőket, úgyhogy végül fel is kerestem őket. Azt a választ kaptam, hogy 1 héten belül kezdhetnék is, de először a partner cégnek kell döntenie a jelentkezőkről. 

Ekkor a ponton voltam úgy, hogy bármi legyen - ha felvesznek a hajóra, ha nem - én maximum 1 hetet fogok dolgozni a call centerben. 

Végül a következő munkanapon megkerestek a munkaközvetítőtől, hogy a partnercég elfogadta a jelentkezésem, így csütörtökön (július 28-án) kezdhetek is. A fizetés havi 1100 euró. Igazából annyira elegem volt már az előző munkámból, hogy szinte hirtelen felindulásból döntöttem, át se gondoltam a dolgokat...

A kép illusztráció, nem ezen a hajón voltam. Kép forrása: http://www.budavartours.hu/

Ez itt a Barátok közt vagy egy munkahely?

Az első képsorok, melyekre visszaemlékszem a megérkezésemről, hogy bekerültem egy nagyon kicsi kabinba, ahol bal oldalon egy egy személyes, jobb oldalon pedig egy emeletes ágy volt berakva. A kettő között kb 1,5 méter hely volt. A bal oldali ágy egy paplannal volt eltakarva, hogy ne lehessen belátni. Egy lány és egy fiú feküdt benne. Délután körül érkeztem, mondták, hogy halkan legyek, mert van, aki alszik (!??? - ekkor még nem értettem, hogy miért alszanak délután felnőtt emberek). 

Azt viszont összetettem magamban, hogy az a srác meg csaj valószínűleg együtt vannak. 

Következő nap átkerültem egy másik kabinba, ahol ugyanez volt a szitu...kiderült, hogy az egyik lány és egy másik felszolgáló fiú együtt vannak. 

Aztán később kiderült, hogy másik 2 ember szintén együtt van. 

A következő pletyka, hogy van egy srác a konyháról, aki már végigment a hajón 4 (vagy legalábbis 1,5 hét alatt csak ennyi derült ki) nőn és persze mennek a nagy féltékenységi jelenetek, hiszen ezek közül 3 lány még mindig itt van, de mondok egy jobbat, ezek közül 2 egy kabinban lakik.

Akinek nem volt szerelmi élete a hajón, valahogy annak is új ingerekhez kellett jutni, amit úgy tudtak megoldani, hogy kibeszélték a másikat és rossz indulatú megjegyzéseket tettek róluk. 

Az emberek többsége azon kívül, hogy egyszerű és iskolázatlan, de e mellett még rossz indulatú és primitív is volt. Borzasztó...

Én mindenkivel próbáltam kedves lenni (annak ellenére is, hogy ehhez nagyon nagy erőfeszítést kellett tennem), de 1-2 ember olyan stílusban beszélt velem, amit nem igazán tudtam hova tenni. 

És akkor azok az undorító stílusú káromkodások, amik ott mentek meg a "more" (nem az angol több jelentésében) szóhasználat mentálisan nagyon, de tényleg nagyon nehezen elviselhetővé vált.

Egyik kollégám és az ő kis gangje például kijelentette, hogy én mennyire nem vagyok talpraesett, mivel mindig kérdezősködök, hogy mit hogyan kell csinálni és látszik, hogy nem vagyok egy konyhatündér...

Na, már kérem szépen

1: Ha így is gondolom, ezt nem hányom senkinek a szemére, hanem megpróbálok segíteni. Persze nem lehet mindenkin segíteni, mindig vannak olyan kollégák, akiknek gyengébbek a képességei. Ilyen az élet. Fizikai munkában aláírom, hogy nem vagyok a topon, de nem is azért szereztem diplomát, hogy évekig egy hajón kelljen takarítanom...

2: Ezt egy olyan személy mondta, aki nem talált meg egy címet Strasbourg belvárosában, mivel orvosi vizsgálatra kellett volna mennie és úgy jött vissza 4-5 óra eltelte után, hogy semmit nem tudott elintézni. Nekem erről csak ennyi jutott eszembe: Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű?

3: Húszon valahány országot bejártam egyedül. Igaz, volt olyan, hogy eltévedtem, vagy nehezen találtam meg egy helyet, de végül mindenhova eljutottam, ahova szerettem volna. Én nem érzem azt, hogy ne lennék talpraesett...

A fizikai kimerültség tetőfoka...

Mit kellett dolgozni, avagy hogy is néz ki egy szobalány átlagos napja a hajón?

- reggel fél 8 fele kelés, 8 körül reggeli a hátsó konyhában
* kb. 8-negyed 9 fele a kabinok kitakarítása - egy emberre kb. 15-17 kabin jut (kabinok fürdőjét kitakarítani, portörlés, majd a végén porszívózás és ezen felül a recepció kitakarítása). Ezzel kb fél 12-12-re lehet végezni
- fél 12-12 körül ebéd (ha nem végzel a kabinokkal, akkor nincs ebéd)
* ebéd után egyből konyhai feladatok - a hajó vendégeinek ebédeltetése - szakácsnak segíteni az ételkészítésben, majd mosogatás, tányérok, poharak eltörlése és helyükre tevése - ez kb 2,5-3 órás munka
- délután kb 3 óra szünet, ekkor lehet aludni, netezni, ebédelni vagy kimenni a városba a hajóról - naponta csak 1 óra netezés a megengedett
- este fél 6-6 körül vacsora
* vacsora után a vendégek vacsoráztatása - kb. ugyanúgy, mint ahogy az ebédeltetés

Ez egy átlagos nap ami legjobb esetben 8, de inkább 9-10 óra kemény fizikai munkával jár.

És akkor 5-6 naponta van váltás, ami azt jelenti, hogy a régi vendégek csomagjait ki kell cipelni a hajó elé, majd az új vendégekét pedig be, a kabinokat sokkal alaposabban kell kitakarítani és a hajóba érkező új árut át kell venni és el kell pakolni. Egy ilyen nap kb. 12-14 órás elfoglaltságot jelent. 

Ezen felül a szobalányoknak hetente egy napon reggeliztetni kell, ami azt jelenti, hogy hajnali 4 fele kell felkelni, meg kell sütni és ki kell helyezni az étterembe a pékárut, majd még a recepciót is ki kell takarítani. Ez olyan 2 órás elfoglaltság. Mivel a reggeliztetés alatt nincs senki, akitől kérdezni lehetne, ezért nekem 3-szor kellett mennem megnézni a munkafolyamatokat, majd 4ikre egyedül mentem. 

Na ez azt jelenti, hogy a 1,5 hét alatt 4-szer hajnali 4-kor keltem és éjfél körül feküdtem, majd 6 körül visszafeküdtem egy órára, majd délután aludtam 2 órát, majd 11-éjfél fele mentem aludni... Tehát a 8 órát szinte soha nem tudtam folyamatosan végig aludni.

Az emelgetéstől kék-zöld foltokkal volt teli a karom és lábam, feldagadt az alkarom, a hajolgatástól hasogatott a hátam, a folyamatos talpon levéstől alig tudtam állni és e mellett még kialvatlan is voltam. 

Az utolsó napomon annyira de annyira kimerültnek éreztem magam fizikailag (és mentálisan is), hogy szinte alig tudtam mozogni, ezért úgy döntöttem, hogy nekem ennyi hajón szobalánykodás bőven elég volt. 

A reggeliztetés ez után már beállt volna, illetve az első hét után már járt volna 6 naponta a szabadnap, úgyhogy lehet, hogy a fizikai munkához hozzászoktam volna, de ezt a közeget és ezeket az embereket tovább nem tudtam elviselni havi 1100, de még 2000 euróért sem...

Azt gondoltam, hogy nem agysebészekkel fogok együtt dolgozni, de erre azért nem számítottam...

Az irodaház, ahol Prágában dolgoztam

Minden külföldi munka ilyen megterhelő?

Egyik kedves volt kollégám szerint a legnagyobb hiba a magyar munkavállalóktól, hogy azt hiszik, hogy külföldön kevés munkával lehet sokat keresni. 

Ez szvsz nem így van...

A fizetés nem egyenesen arányos a ledolgozott munkaórákkal, se Magyarországon, se külföldön szerintem. Hanem a fizetés attól függ, hogy milyen hozzáadott értéket képvisel egy adott munkakör és az adott ország gazdasági helyzetétől. A takarítás nyilván nem sok hozzáadott értéket ad egy cégnek, így a minimálbért fizetik érte. A különbség csak annyi, hogy míg Magyarországon a minimálbér 80-100.000 Ft, addig ez Nyugat-Európában háromszor annyi. 

Kedves kollégám még hozzátette, hogy te Zsófi te is külföldön dolgoztál mégse kerestél sokat, mivel nem kellett sokat dolgoznod. 

Azért ez se ilyen fekete és fehér...A külföld azért kicsit tág fogalom, de úgy látszik ez valakinek egyre megy. Habár az én előző call centeres munkámban tényleg nem kellett megszakadni (de mentális megterhelést azért az is jelentett), kicsit nagyobb hozzáadott értékkel bírt, mint egy takarítás. Mivel Csehország nem annyira fejlett gazdaságilag, mint Nyugat-Európa, ezért a fizetéseket se lehet egy az egyben összehasonlítani. Euróba átszámítva olyan 650-700 eurót tudtam havonta keresni ezzel a munkával, de nyugat-európai kollégáim ugyanezért a munkáért kb. 3000 eurót kapnak (itt van példának Franciaország.) Az előbb linkelt listából kiindulva Franciaországban logisztikában és készletgazdálkodásban átlagosan 3600 eurót lehet keresni, addig én Magyarországon ugyanazon munkakörben kb. 600 eurót kerestem. 

Én külföldi és külföldi munkát nem tennék egy kalap alá...És csak abból kiindulva, hogy a bejegyzés elején ismertetett ajánlatot megkaptam volna azt mondom, hogy igenis lehet jó munkákat találni külföldön (még Közép-Európában is)!

Érdekes egy év van a hátam mögött...Ha értékes munkatapasztalatokat nem is szereztem sokat, de azt egy életre megtanultam, hogy mi is az a szar munka...

Következő bejegyzésben leírom, hogy mit tanultam ez az időszak alatt és milyen, az életben elérni kívánt célok fogalmazódtak meg bennem ezáltal.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kövess a Facebookon is!